A választási eljárásról szóló 2013-as törvény szerint kampányidőszaknak a választásnak a köztársasági elnök által kiírt napját megelőző 50 nap számít. Most tehát jogilag nincs kampányidőszak – mondta érdeklődésünkre Sarkady Ildikó médiajogász.

„Itt jelenleg kampányidőszakról nincs szó, választási időszakról nincs szó, nincs kitűzött országgyűlési szavazás” – szögezte le.

De jure tehát most nincs kampány, de facto viszont az van.

Ha pedig kampány van, akkor kampányhirdetések is vannak. Ezek közzétételét már a médiatörvény szabályozza – folytatta a szakjogász. A médiatörvény értelmében a politikai reklám – ami nem összekeverendő a politikai hirdetéssel, mert az filmszínházban, illetőleg sajtótermékben megjelenő médiatartalomra vonatkozik – kizárólag a rádiókban, televíziókban megjelenő reklám, amely kizárólag kampányidőszakban tehető közzé, továbbá már elrendelt népszavazás tekintetében – magyarázta.

Jelenleg tehát

az előválasztási kampányban megjelenő politikai hirdetések jogilag bizonytalan státuszú reklámok, amelyeknek a közzétételét elvileg meg kellene tagadni,

főleg, mert a jogrendszerünk még az előválasztás fogalmát sem ismeri – mutatott rá Sarkady Ildikó, aki szerint mindezek tartalmilag vélhetően megfelelnek a politikai reklám médiatörvényi fogalmának, ugyanakkor a közzététel alakisági feltételeinek egyáltalán nem. Tehát ezek olyan reklámok, amelyek kívül esnek a jogi szabályozás keretein. Egy olyan friss intézmény, amelyet a jogalkotónak nagyon gyorsan rendeznie kellene, ami viszont sarkalatos törvények esetén nehézkes, még akkor is, ha a kormányzópártnak megvan a kétharmada – tette hozzá.

Sarkady Ildikó abban látja a problémát, hogy az előválasztás igen megtévesztő abból a szempontból, hogy nem egy ténylegesen kiírt – akár országgyűlési, akár önkormányzati – választás, hanem egy háziverseny azon pártok között, akik ismertetni, népszerűsíteni szeretnék a programjaikat a jelöltjeik útján.

A szabályos politikai reklámokért egyébként az ötvennapos kampányidőszakban a médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el pénzt, de ez a közösségi média, praktikusan a Facebook esetében végképp végrehajthatatlan szabály, hiszen ezek a platformok, ahol a politikusok most több százmillió forintért hirdetnek, nem vetik alá magukat a nemzeti jogrendeknek – zárta szakvéleményét a médiajogász.