Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjban részesültek 1. alumni találkozójának résztvevői a Velencei-tó partján Gárdonyban 2021. június 18-án
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Kritikus mértékű a Velencei-tó vízhiánya

Igaz, nem gyakorlatoznak benne huszárok, mint egykoron, amikor kiszáradt, ám a helyzet megoldásért kiált.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres a Velencei-tó helyzetére - mondta Krakkó Ákos, az alapítvány kommunikációs vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.

A beszélgetés apropója az volt, hogy a Velencei-tóban nemrég tömegesen pusztultak a halak, és a tó vízszintje is alacsony.

Krakkó Ákos elmondta: a Velencei-tó jelenlegi helyzete a politikai diskurzus része lett, és ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy aki akarja, belássa, a tó jelenlegi helyzete "megoldásért kiált", de ahhoz szakértőnek kell lenni, hogy valóban hatásos megoldás szülessen, ami hosszú távon megoldja a helyzetet.

Mint mondta, a probléma, a tó vízszintjének csökkenése, nem újkeletű, "még ha most kritikus mértéket is öltött". Felidézte: 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak, de az elmúlt 30 évben, például 2003-ban és 1990 és 1993 között is volt "a maitól talán sokkal kritikusabb helyzet".

Hozzátette: a Kék bolygó alapítványnak meggyőződése, hogy a tó helyzetét csak és kizárólag a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával lehet rendezni, ezért az alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy "verbuváljon" egy csapatot a Velencei-tó múltját, jelenét és remélt jövőjét ismerő vízügyi szakemberekből, biológusokból, és más tudományterületek képviselőiből, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet. Kiemelte: a hosszú távon is fenntartható megoldási tervet a sajtó nyilvánosságán keresztül mindenki számára hozzáférhetővé teszik majd.

Felidézte: korábban már sikerült kritikus vízügyi kérdéseket - a szakemberek álláspontját meghallgatva - megoldani, erre példaként a Balaton vízügyi helyzetének rendezését, és a felső-tiszai hulladékkiemelő gépet említette.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×