Ismét halpusztulás volt a Velencei-tó területén a terület kiszáradása miatt – közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). A szervezet hangsúlyozta, hogy június második felében már volt egy jelentős pusztulás a tóban, akkor a 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1,5 százalékát érintette, most a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen – mondta az InfoRádiónak Dérer István, a szövetség főigazgatója.

A szakember emlékeztetett, a folyamatosan apadó vízszint és a romló vízminőség halélettani szempontból sem kedvező, így sajnálatos mód

augusztus 13-án fény derült egy újabb, a korábbihoz képest azonban kisebb intenzitású halpusztulásra, ami a mai napig tart.

Ugyan jelentős csapadékkal járó vihar a Velencei-tó környékén, illetve a vízgyűjtőjén is volt, ettől nem várható, hogy stabilizálódik a helyzet – tette hozzá.

A június végi kánikulában történt halpusztulás után megelőző jelleggel átszellőztették a tó vizét, a vízügy munkatársai nagy teljesítményű vízszellőztető rendszereket és buborékos mélylevegőztető berendezéseket üzemeltek be, a tó azonban tovább apadt. Dérer István beszélt arról is, hogy mely fajok vannak leginkább veszélyben: az elpusztult halak döntő része keszegféle, illetve nagytestű busa, de volt angolna, harcsa, süllő és ponty is a tetemek között. „Tehát igazából nem fajspecifikus a pusztulás.”

A Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója kitért a Velencei-tó problémájának lehetséges megoldására is. Meglátása szerint ki kell dolgozni egy intézkedési tervet, vizsgálva annak ökológiai hatásait, és fel kell készülni arra, hogy időszakonként – elsősorban az időjárás függvényében – pótolni kell a vizet a Velencei-tóban.

„Nem kérdés, hogy a tó értékét meg kell őrizni, és halgazdálkodási hasznosítóként, a MOHOSZ képviseletében is csak azt tudom mondani, messze nem a halállomány a legfontosabb ebben a kérdéskörben.”

Az InfoRádió már többször foglalkozott a Velencei-tó kiszáradásával és annak következményeivel. Kiderült, hogy két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a tóból, mert a felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami régóta vízhiánnyal küszködik, ráadásul

a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás.

Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos korábban elmondta, hogy a víz pótlására készítettek egy előterjesztést a kormány számára, a terv megvalósításához 40 milliárd forintra lenne szükség, a kabinet azonban a forrásokat a gazdaság újraindítására szeretné fordítani, ezért halasztják a beruházást.

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár időközben azt mondta, a kormány foglalkozik az üggyel, „de szó sincs arról, hogy ezt most egy hirtelen felindulásból egyszerre meg lehetne oldani”.