Infostart.hu
eur:
368.91
usd:
336.47
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Drónnal ellenőrzi egy rendőr a kijárási korlátozás betartását Barcelonában 2020. április 8-án. A koronavírus járványa miatt 25 napja kijárási korlátozás van érvényben.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Quique García

Így akar a magyar drónozni

Egyebek mellett a csomagszállításban látják a megkérdezett budapestiek az új technológia hasznosíthatóságát.

Átlag feletti mértékben nyitottak a budapestiek az innovatív városi légi közlekedési eszközök alkalmazására egy hat európai nagyvárosra kiterjedő nemzetközi kutatás szerint – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Az úgynevezett Urban Air Mobility (UAM) területén Európa több mint 30 százalékos részesedéssel piacvezetőnek számít a világon, a közútinál biztonságosabb, tisztább és gyorsabb közlekedési módoknak 2030-ig 340 millió felhasználójuk lehet, térnyerésük 90 ezer új munkahelyet teremthet a kontinensen – emelték ki.

A tárca közleménye szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) megbízásából először készült átfogó felmérés arról, hogyan vélekednek az európai polgárok a légi közlekedés új eszközeiről. A kutatásban összesen négyezren töltöttek ki egy online kérdőívet, Barcelona, Hamburg, Milánó, Párizs és a dán-svéd határmenti Öresund régió lakosai mellett több mint hatszázan Budapesten és térségében.

A kutatás magyar vonatkozású eredményei szerint

a budapestiek több mint kétharmada próbálná ki a drónos csomagszállítást,

ez Milánó és Barcelona után a harmadik legmagasabb részarány. A városi légiközlekedési eszközök használatára általában nyitottak Budapesten és Milánóban vannak a legtöbben.

A magyar válaszadók az UAM technológiák legfontosabbnak vélt felhasználási módjai közül messze kimagasló mértékben a veszélyhelyzeti alkalmazásokat támogatják. Több mint felük lát komoly lehetőséget abban, ha a sérülteket vezető nélküli légi személyszállító eszközzel juttatják el a kórházba. Idehaza népszerű alternatíva még az orvosok, más egészségügyi személyzet veszélyhelyzeti szállítása, vagy a drónok bevetése a katasztrófavédelmi irányításban.

A kifejezetten drónokra szűkített kérdésben

a budapestiek 63 százaléka látná szívesen az élelmiszerek és más áruk házhoz szállítását,

ennél nincs másutt nagyobb egyetértés egy felhasználási célban. A magyarok között volt a legnagyobb összhang abban is, hogy a drónnal érkező szállítmány leginkább a kertben vagy más magánterületen érhetne földet. Elfogadott landolási cél még egy közeli szállítóállomás vagy akár a háztető, a saját lakásé vagy a munkahelyé, irodáé.

A technológia legérdemibb előnyeiként a gyorsabb szállításokat és az utcák zsúfoltságának csökkenését nevesítették a magyarok. Míg más válaszadóknál a mérséklődő légszennyezés a második legfontosabb szempont, a budapestieknek ez eggyel kevésbé számít. A szóba jöhető kockázatok közül a magánélet védelmének sérülésétől tartanak a leginkább a fővárosban és vonzáskörzetében élők. A teljes jelentés és a kutatás részletes adatait ismertető prezentáció az EASA honlapján érhető el.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közlemény szerint elmondta, hogy Magyarország előkelő helyet kíván kivívni magának a pilóta nélküli légi járművek alkalmazásában, kutatásában és gyártásában. Május elején az ITM és egyetemi, vállalatai partnerei kezdeményezésére, több mint hatvan taggal megalakult a Magyarországi Drón Koalíció, amelynek célja, hogy a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtésével, támogató jogszabályi keretrendszer kialakításával ösztönözze a drónok széles körű elterjedését és a kapcsolódó hazai iparfejlesztést – ismertette a miniszter. Hozzátette, hogy az 5G és a mesterséges intelligencia területén már megalkotottak mintájára kidolgozzák a drónstratégiát is.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×