Öt évre nevezték ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatójának Erős Tibort. A balatonfüredi portálnak adott interjúban elmondta, hogy igazgatóként szabadabb keze lesz, megújíthatja a profilt, hiszen érzékelhető az elvárás, hogy nyisson az intézmény a társadalom felé, a korábbiaknál gyakorlatiasabb kutatásokat végezzen, ám nem eshetnek át a ló túlsó oldalára sem, meg kell őrizni a nemzetközi hírnevet.

Elmondta, hogy 25 kutató dolgozik az intézetben, ez pedig kevés, reméli, hogy tudnak bővülni.

„Szeretném emellett, ha a vízügyi igazgatóságokkal, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal vagy akár a Balaton Fejlesztési Tanáccsal szorosabb lenne az együttműködésünk. Együtt tudjuk megvitatni a Balatont érintő problémákat és együtt tudunk érvényes válaszokat adni azokra.

Egyfajta integráló szerepünk lehet, remélem, a szakmai véleményünket egyre több helyen elfogadják majd”

– fejtette ki Erős Tibor.

Elismerte, érzékeli azt az igényt, hogy a kutatóintézet ne csak szakmai körökben kommunikáljon a Balatonról, hanem foglaljon állást a tavat érintő beruházások, beavatkozások esetében is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézetnek nincs hatósági jogköre, ám maga is fontosnak tartja, hogy bizonyos kérdésekre választ tudjanak adni.

„Mi csak tanácsot tudunk adni, vagy erkölcsi kiállást egy-egy Balatont érintő témában, egy szerepvállalást, leginkább az általános problémákra rávilágítva, illetve védeni a természeti és ökológiai érdekeket. Meg kell tartani a Balatont a jelenlegi jó ökológiai állapotában. Minden egyes beruházáshoz, kikötőépítéshez nem tudunk hozzászólni, de egy általános szakmai véleményt igenis meg kell fogalmaznunk, ebben szilárdan hiszünk” – emelte ki.

Példaként említette, hogy foglalkozni kell azzal, hogy a mederkotrás milyen hatással lesz a tó mikrobiális folyamataira, az algaközösségre, az egész táplálékhálózatára.

Szóba került az interjúban a két évvel ezelőtti algásodás ügye. A kutatók szerint az iszapból felszabaduló foszfor okozta ezt, amit a kotrással talán orvosolni lehet, de ennek hatékonysága kérdéses – jegyezte meg.

Az igazgató szerint az algásodás elég hirtelen jött.

„Mi kutatók is megdöbbentünk, amikor szembesültünk vele, hogy a klimatikus változások milyen drasztikusan érinthetik a Balatont, és több tényező szerencsétlen együtt állása milyen anomáliákat idézhet elő. Most, hogy szembesültünk ezzel a problémával, már tudunk rá célzottan figyelni, és igen, végzünk ilyen irányú kutatásokat.”

Beszélt a Balaton állapotáról is, amelyet az uniós vízminősítési eljárás jónak értékelt.

„A klímaváltozás miatt persze nem lehet kiszámítani, milyen változások lesznek, ezért is tekinthető viszonylag törékenynek a tó ökológiai rendszere.

Nagyon fontos lenne, hogy egy elővigyázatossági elvet kövessünk, ne terheljük tovább a tavat,

mert nem tudjuk mi lesz a következménye. Most kellene behúzni a kéziféket, stratégiát felállítani a tó kezelésére, ami figyelembe veszi több érdekcsoport és társadalmi réteg érdekeit. Abban lehet bízni, az embereknek is fontos, hogy jó legyen a tó ökológiai állapota” – emelte ki.