eur:
393.67
usd:
364.6
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: így lát a szennyvíz a jövőbe

Négymillió embertől származó szennyvízminta alapján következtetnek a koronavírus-járvány alakulására Magyarországon.

Az operatív törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tiszti főorvos heti rendszerességgel beszámol a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szennyvízvizsgálatainak eredményeiről (itt a legfrissebb jelentés), amelyek nemcsak a járványhelyzet aktuális állapotát vázolják fel, hanem öt-hat nappal előre jelezni tudják a várhatóan bekövetkező változásokat is. A diagnosztikai módszerről az NNK közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Pándics Tamás beszámolt arról is, hogy mivel a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló tendencia figyelhető meg, hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére.

A települések szennyvizének összetétele sok tekintetben a lakosság egészségi állapotának lenyomata, hiszen tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a csatornahálózatot használó emberek szervezetéből ürül, vagy a fürdővízzel jut a rendszerbe. Ezt használják ki a szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok.

A cikkből kiderül, hogy Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét

négymillió embertől származó mintából mérik.

Kiderült, hogy a korábbi két hét adatival vetik össze a frisset, az alapján határozzák meg a tendenciát.

Pándics Tamás beszámolt róla, hogy a mintavételi helyek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lakosság minél nagyobb részét és az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás

  • a megyeszékhelyekre,
  • a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint
  • öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.

A mintákat hetente a szennyvíztelepek üzemeltetői veszik le a mintákat, a területileg illetékes kormányhivatalok segítenek a minták Budapestre szállításában. A mintákban lévő vírusrészecskék már nem fertőzőek. Az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indultak vizsgálatok, és nem magát a kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) keresik, ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség, ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még.

Pándics Tamás elmondta, a korábban jellemző, eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Spanyol szupervonat-gyártót vennének magyarok - Miért izgalmas ennyire a Talgo?

Pár hónapja már voltak pletykák, március elején pedig hivatalossá vált, hogy spanyol vonatgyártót venne egy magyar befektetői csoport, több mint 200 milliárd forintért. A hírek szerint a spanyol kormány igyekszik keresztbe tenni a Talgo nevű cég felvásárlásának, és nemrégiben felbukkanhatott egy újabb potenciális vevő is, így korántsem biztos a siker. Összeszedtük, hogy hol tart most a sztori, hogy mit gyárt pontosan a Talgo, és hogy miért kell ennyire a spanyol cég a magyar befektetőknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×