Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Levett vér a Magyar Vöröskereszt hajdúböszörményi véradásán 2020. április 17-én. Véradásokat a koronavírus-járvány alatt is szerveznek, a véradás olyan alapos ok, amellyel a lakhely elhagyható. Ugyanakkor szigorúbbak a véradás feltételei: nem adhat vért, aki 30 napon belül külföldön járt, aki az elmúlt időszakban beteg volt, koronavírusos beteggel, fertőzöttel találkozott.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Messzire juthat: különleges kampányba kezd a Vöröskereszt

Online kampánnyal hívja fel a 18–30 év közötti fiatalok figyelmét a véradásra a Magyar Vöröskereszt október 20. és május 31. között. A cél, hogy minél több fiatal váljon rendszeres véradóvá, hiszen vérre a téli hónapokban is nagy szükség lesz.

A Magyar Vöröskereszt az elmúlt évek során minden ősszel indított véradó kampányt, amellyel az egyetemistákat, főiskolásokat szólította meg: ez tíz éven át az Országos Felsőoktatási Véradóverseny volt, ahol különböző egyetemek versenyeztek, tavaly pedig a Hallgatói Véradások, amely keretében az egyes hallgatók tudtak külön-külön versenyezni a véradásaikkal.

Az idei évben nehezebb helyzetbe van a szervezet, miután nagy egyetemi véradásokat nem tarthatnak a koronavírus-járvány miatt, emiatt a Vöröskereszt úgy határozott,

összességében szólítja meg a 18 és 30 év közötti fiatalokat,

hogy megismerjék a véradás lehetőségét, továbbá, és rávegyék őket arra, hogy maguktól nézzenek ki egy számukra megfelelő véradó időpontot és eseményt.

„Legyen ez egy pozitív szokás számukra, amit elkezdenek” – fogalmazott Somody Zoltán, a szervezet kommunikációs vezője. Ezt szolgálja a Vöröskereszt által létrehozott www.messzirejuthat.hu internetes felület, ahol

összegyűjtötték a véradással kapcsolatos valamennyi lényeges információt – közérthető formában.

Valamint elérhetővé tettek egy helyszínkeresőt is, amelynek segítségével könnyen ki lehet választani a következő napok, hetek véradó eseményeit. A felületen megtalálható minden hasznos információ, onnan kezdve, hogy ki adhat vért, egészen addig, hogy a véradás után miként folytatódik a vér útja – jegyezte meg Somody Zoltán.

Bár a kampányhoz számtalan nyereményjáték is kapcsolódik, vért adni mindig érdemes – emelte ki a Magyar Vöröskereszt munkatársa. Amellett ugyanis, hogy

jót tesz az egészségnek, három ember életét lehet általa megmenteni.

Vért egyébként bárki adhat, aki egészségesnek érzi magát, fontos azonban, hogy már betöltse a 18. életévét, de még nem múlt el 65, a testsúlya pedig meghaladja az 50 kilogrammot. A véradást minden alkalommal egészségügyi állapotfelmérés előz meg.

Somody Zoltán az InfoRádió kérdésére elmondta, a járvány idején is abszolút biztonságos az eljárás: a Vöröskereszt szakmai partnere, az Országos Vérellátó Szolgálat mindent megtesz annak érdekében, hogy a véradások folyamatosan biztonságosak legyenek. A legfontosabb óvintézkedésekkel kapcsolatban, mint a maszkviselés, a távolságtartás és a hőmérőzés, minden információ megtalálható a fent említett oldalon, illetve az www.ovsz.hu-n.

Magyarországon napi szinten 1600–1800 véradóra lenne szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×