Magyarországon 2010 és 2019 között mindössze 18,65 százalékkal tudta csökkenteni a közlekedési balesetben elhunytak számát, ezzel a 8. legrosszabb helyen szerepel azon a 32-es listán, amelyen az Európai Unió 27 tagállama mellett Izrael, Nagy-Britannia, Svájc, Szerbia és Norvégia is szerepel - írta a Napi.hu az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) jelentése alapján. Ez jócskán elmarad az Európai Unió 27 tagállamában elért 23,7 százalékos átlagos csökkenéstől, a 2010-2020 közötti 46,4 százalékos célkitűzésről nem is beszélve.

Amíg 2010-ben az EU 27 tagállamában 29 682 baleseti halált jegyeztek fel, 2020-ban pedig 22 648-at. Vagyis az előirányzott évi minimum 6,7 százalékos mérséklődés helyett mindössze 2,7 százalékot sikerült elérni. És ugyan a koronavírus miatti leállás következtében mindenütt visszaesett a halálos közlekedési balesetek száma, azonban ez aligha lesz elég a 2020-as célkitűzés eléréséhez.

A jelentés szerint a legnagyobb előrehaladást Norvégiának sikerült elérnie, ahol 48,6 százalékkal javult a statisztika (210-ről 108-ra), majd Görögország 44,4, Svájc 42,8 százalékos eredménye fért fel a dobogóra. Ezzel szemben Máltán 6,7 százalékkal, Hollandiában 3,3 százalékkal, Nagy-Britanniában pedig 1,1 százalékkal emelkedett a baleseti halálozás.

Az egymillió főre eső halálozást nézve is elmarad Magyarország az EU-s átlagtól: 62 volt itthon, szemben az uniós 51-es átlaggal.

E listán Románia (96), Bulgária (90) és Lengyelország (77) áll a legrosszabb helyen, míg Norvégia (20), Svédország (22) és Svájc (22) a dobogósok.

A 2020-as célkitűzés kudarca ellenére az Európai Bizottság nem adja fel: a 2030-as cél az, hogy a baleseti halálozások száma a 2020-as érték felére essenek. És ha a sofőrök belátására nem lehet alapozni, akkor a technológia oldaláról szigorítanak: az unióban forgalomba kerülő új autókban számos biztonsági felszerelés lesz szériatartozék, többek között az automata vészfék (AEB), vagy az intelligens sebességasszisztens (ISA). Utóbbi képes lesz érzékelni az adott útszakaszon érvényes legnagyobb sebességet és ennek megfelelően csökkenti a motor teljesítményét. Vagyis nem fékezi az autót, csak nem engedi gyorsabban menni. A nehéz-tehergépjárműveket és személyautókat pedig olyan rendszerekkel kell majd felszerelni, amely érzékeli a közelükben lévő gyalogosokat és kerékpárosokat.