Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A cseh rendőrség több száz szívritmus-szabályozó beültetést vizsgál az olomouci Egyetemi Kórházban. A gyanú szerint az elmúlt tíz évben számos olyan beteg mellkasába ültettek be életmentő készüléket, akinek erre nem lett volna szüksége.
Nyitókép: Getty Images/Moment Makers Group

Évekig indokolatlanul műthették a betegeket az egyetemi kórházban – nyomozás indult

A cseh rendőrség több száz szívritmus-szabályozó beültetésével kapcsolatos műtétet vizsgál az olomouci Egyetemi Kórházban. A gyanú szerint az elmúlt tíz évben számos olyan beteg mellkasába ültettek be életmentő készüléket, akinek erre nem lett volna szüksége. A beültetések száma az olomouci régióban lakosságarányosan jóval magasabb volt, mint Csehország más részein.

A nyomozás a kórház I. számú belgyógyászati–kardiológiai klinikáját érinti. A rendőrség közlése szerint 2015 és 2025 februárja között hosszú időn át, rendszerszerűen végezhettek nem indokolt beavatkozásokat, több száz súlyos szívbetegségben szenvedő páciensnél. A hatóságok

különösen súlyos testi sértés, valamint csalás vétségének gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Az említett bűncselekmények akár öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Egyelőre azonban senkit sem gyanúsítottak meg.

Az ügyről a Seznam Zprávy hírportál számolt be, amely rámutatott: az implantálható szívritmus-szabályozó készülékek, vagyis a pacemakerek beültetésének száma az olomouci régióban lakosságarányosan jóval magasabb volt, mint Csehország más részein. A beavatkozások száma tíz éven át folyamatosan emelkedett, majd tavaly mintegy egyharmadával visszaesett. Nem sokkal azután, hogy februárban lecserélték a klinika vezetőjét.

A kardiológiai osztályt addig Miloš Táborský vezette, aki most is kitart amellett, hogy döntései szakmailag megalapozottak voltak. Úgy fogalmazott: egész pályafutása során vállalta a felelősséget az általa alkalmazott kezelési eljárásokért.

A kórház vezetése közleményben reagált a rendőrségi bejelentésre. Azt hangsúlyozzák:

saját, belső vizsgálatuk nem tárt fel egészségkárosodást, és szerintük a beültetések szakmailag indokoltak voltak.

Úgy vélik, a rendőrség pontatlanul használ orvosi szakkifejezéseket, ami azt a benyomást keltheti, hogy maga a szívritmus-szabályozó készülék veszélyezteti a betegeket. A kórház szerint ez nem igaz.

Az implantálható pacemaker ugyanis olyan megelőző, életmentő eszköz, amely súlyos szívritmuszavar esetén elektromos impulzust ad le, és ezzel megakadályozhatja a hirtelen szívhalált. Az intézmény állítása szerint a beavatkozásokat minden esetben az orvosi standardoknak megfelelően, a betegek érdekében végezték el, és nem történt mulasztás, illetve nem keletkezett kár a közegészségbiztosítási rendszerben sem.

Az ügy ugyanakkor nemcsak a műtétek indokoltságáról szól. A rendőrség már tavaly év végén vizsgálni kezdte a PROFID EHRA nevű, nemzetközi klinikai kutatást is, amelyhez az olomouci klinika is kapcsolódott. A nyomozók azt ellenőrzik, nem kerültek-e be a vizsgálatba betegek hamisított dokumentáció alapján. Az ügy ezen részét az Európai Ügyészség felügyeli. A kórház jelezte: teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és érdekük, hogy mielőbb egyértelműen kiderüljön, történt-e hiba, és ha igen, milyen jellegű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×