Az Európai Unióban akár 43 gigawattnyi fejlett geotermikus kapacitás lenne kiépíthető napjainkban 100 euró/MWh alatti költségen, ez az árszint pedig versenyképes lenne a szén- és földgázalapú villamos energiával – derül ki az Ember Energy energetikai agytröszt friss jelentéséből, amit a 24.hu szemlézett.

A legnagyobb potenciállal pedig egyértelműen Magyarország rendelkezik a szakértők szerint.

Az elemzés szerint nagyjából 28 GW ilyen potenciál esik Magyarországra, miközben az egész, kontinentális Európában nagyjából 50 GW-tal lehet számolni. Ez a Kárpát-medence kedvező fekvésének köszönhető. Magyarország után a legnagyobb potenciális Törökországban van, ám ez volumenében kevesebb mint negyede a magyarnak, 6 GW-tal. Ezt követően Lengyelország, Németország és Franciaország következik, egyenként körülbelül 4 GW-tal.

Bár ez a mennyiség a thinktank szerint az európai geotermikus lehetőségeknek csak egy részét jelenti, még így is óriási hatással lehetne az energiaellátásra. A becslések szerint az említett kapacitás évente mintegy 301 terawattóra villamos energiát termelhetne – ez nagyjából az EU 2025-re várható szén- és gázerőművi termelésének 42 százalékával egyenértékű.

A geotermikus erőművek nagy előnye, hogy rendkívül magas kihasználtsággal működnek, vagyis szinte folyamatosan képesek áramot szolgáltatni.

Ezen költségszintek mellett a geotermikus energia versenyképes lenne az európai energiapiacokon a szén- és gáztüzelésű erőművek által meghatározott árakkal, ahol a rövid távú határköltség 2025-ben 90 és 150 €/MWh között ingadozott – olvasható a dokumentumban.

A thinktank szerint, amennyiben az EU nem hoz stratégiai döntéseket a területen, hamarosan elveszítheti vezető szerepét e területen.