Infostart.hu
eur:
363.17
usd:
313.34
bux:
150110.32
2026. augusztus 17. hétfő Jácint

150 ezren akarnának dolgozni, de nincs hol

Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a cégeknek gazdasági érdekeik mellett szociális szempontokat is mérlegelniük kell - írta a Magyar Nemzet.

A lapnak Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta, hogy Magyarországon mintegy 150 ezer olyan megváltozott munkaképességű ember él, akinek annak ellenére nincs állása, hogy tudna és akarna dolgozni.

Fülöp Attila bejelentette: januárban megrendezik az ÉrtékPlacc nemzetközi konferenciát, hogy felhívják a vállalatok figyelmét a megváltozott munkaképességű munkaerőben rejlő lehetőségekre.

Az államtitkár azt mondta

azok a cégek, amelyek ilyen embereket alkalmaznak, pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Az elmúlt hét évben a kormány átalakította a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának rendszerét, hogy aki tud, az munkából élhessen meg, ne kényszerüljön segélyre - jelentette ki.

Míg 2010-ben 60-70 ezer megváltozott munkaképességű embernek volt állása, ma ez már körülbelül 150 ezerről mondható el - közölte Fülöp Attila. Hozzátette: úgy látják, a munkaerőpiac még fel tudna szívni további 150 ezer megváltozott munkaképességűt.

Fontos eseménynek nevezte a jövő év január 17-18-án a Várkert Bazárban megrendezendő ÉrtékPlacc című nemzetközi konferenciát, amely reflektorfénybe állítja, hogy minden gazdasági kérdés mögött egy szociális döntés is meghúzódik.

A megváltozott munkaképességűek csoportja tág: a fogyatékossággal élő embereken - például mozgássérülteken, vakokon - kívül olyanok is idetartoznak, akik lábadoznak szívműtét vagy rák után. Sokan a rehabilitációjuk után tudnának dolgozni, csak nem olyan munkakörben, mint korábban - mutatott rá az államtitkár.

Hangsúlyozta: azt akarják kiindulóponttá tenni, hogy a munka legyen a jövedelemszerzés első számú lehetősége és forrása. A fogyatékosságügyben az önállóság megteremtése a legfontosabb lépés - fűzte hozzá.

Fülöp Attila közölte, hogy Magyarországon csaknem 350 ezer megváltozott munkaképességű személy él. A legsúlyosabb állapotú, halmozottan fogyatékos emberek nem fognak tudni elhelyezkedni, de

nagyjából 300 ezren képesek dolgozni.

Az állami vállalatok vezetőivel tárgyaltak arról, hogyan ösztönözhetnék a megváltozott munkaképességűek felvételét, mert leggyakrabban ott sem érik el a jogszabályban előírt 5 százalékos foglalkoztatást - mondta.

Jelezte, hogy a 25 főnél többet alkalmazó cégeknek úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embert. Létezik egy pozitív ösztönző is: járulékkedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket.

Az államtitkár közölte, hogy a cégek 100 milliárd forintnyi rehabilitációs hozzájárulást fizetnek be évente, egyetlen ember után a minimálbér kilencszeresét. Tehát nagyjából 70 ezer személyt nem foglalkoztatnak, inkább lemondanak róluk, és átutalják a többletadót. Pedig ha alkalmaznák őket, még járulékkedvezményt is kapnának - hangsúlyozta Fülöp Attila a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: csakis a fenékküszöbös megoldás kerülhetett most szóba Pakson, aztán majd figyelni kell

Szakértő az Arénában: csakis a fenékküszöbös megoldás kerülhetett most szóba Pakson, aztán majd figyelni kell

Rohammunkában épül a fenékküszöb a Duna paksi szakaszán, hogy biztosítani tudják az atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszintet. A létesítmény tervezésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei is részt vettek. Baranya Sándor, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője, vízépítő mérnök az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, milyen példátlan kihívást jelent ez a beruházás, amelynek csak elméletben volt alternatívája, gyakorlatban nem. Ha helyreáll a Duna vízszintje, onnantól pedig a figyelés lesz a munka.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Kínos pofonokat visz be Moszkvának Ukrajna, egyre aggasztóbb a helyzet a NATO határain - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

Kínos pofonokat visz be Moszkvának Ukrajna, egyre aggasztóbb a helyzet a NATO határain - Híreink az orosz-ukrán háborúból hétfőn

A hétvége során az ukrán fegyveres erők több kifejezetten értékes orosz célpontot - köztük egy Basztyion partvédelmi rakétaüteget és a Progressz-űrközpontot - támadott, Moszkva pedig folytatta az ukrán főváros rakétázását. Mostanra gyakorlatilag mindennapossá váltak az orosz légtérsértések NATO-területeken, Romániában hétvégén ismét le kellett lőni egy orosz drónt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×