A partszakasz jelenleg vadászati terület, ezért nincs nyitva a nagyközönség előtt. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült megőrizni az értékeit: különleges madárvédelmi zónának számít, Natura 2000-es védettségű, a nemzeti park határán helyezkedik el, a nádas is védett – mondta a Magyar Nemzetnek Bánkiné Király Zsuzsanna, volt önkormányzati képviselő, a tiltakozó civilek egyik aktivistája. Rendszeresen járnak a területre rendszeresen járnak ide iszapkotró hajók, amelyekből a part mentén kialakított kazettákba szivattyúzzák a zagyot. Ilyenkor a halak elkerülik a környéket.

Az aktivista szerint a kotróhajókat és uszályokat tarthatnák Siófokon, az ott lévő ipari kikötőben is, bár nyilván nagyobb költség onnan átjárni velük az északi partra. Balatongyörök azonban csak egy lehetséges helyszínként merült fel egy ipari kikötő céljára.

A képviselő-testület ugyanakkor úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen gigaberuházást a parton.

A kérdés már csak az, mennyire avatkozhat ebbe bele az önkormányzat, hiszen a tómeder állami tulajdon, a zagykazetta pedig ennek a része negyven éve, az uszályok pedig rendszeresen hordják ide az iszapot.

Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere szerint lehetne szigorítani a helyi építési szabályokon, de a Balaton-törvény magasabb rendű jogszabály, amely jelenleg engedélyezi a vízparti területek közcélú hasznosítását. A településeknek pedig csak véleményezési joga van. Bíró Róbert szerint most annyit tehetnek, hogy megvárják a vízügy előzetes terveit, mert azt ígérték, hogy ezeket egyeztetik az önkormányzattal és a lakossággal.

Bízik abban, hogy ha a helyiek ezt elutasítják, máshol próbálják majd megvalósítani a kikötőt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az előtervezésnél tart, ez december 20-án befejeződik – közölte Siklós Gabriella, a szervezet szóvivője. Tizenöt napos határideje van a megrendelőnek – vagyis a főigazgatóságnak –, hogy a terveket elfogadja, ezután kezdődhet a társadalmi egyeztetés. Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd tehát januárra várható.