Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Szent Mihály-kápolna Vonyarcvashegynél 2018. május 16-án este. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben emelték, a pusztító balatoni viharból megmenekülő 40 halász emlékére.
Nyitókép: MTI/Varga György

Tüntetések a Balaton körül: alakul a vitatott beruházások sorsa

Szinte 100 százalékban teljesülnek a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott, 263,7 milliárd forintos uniós forrásból megvalósítandó fejlesztések, azonban a vízvédelmi feladatokra szánt 41,5 milliárd forintos hazai forrás még nem nyílt meg - hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon, ahol szóba kerültek az ipari kikötőről és a vízpartról szóló új tervek is.

Bóka István, a BFT elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon rossz állapotba van a víziközmű-hálózat a Balaton térségében, elodázhatatlan a fejlesztése. Véleménye szerint az önkormányzatok vezetőinek a következő öt évben erre az utak, járdák fejlesztésénél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.

Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének képviseletében közölte,

a tó nyár végi algásodására is tekintettel az üdülőrégió civil szervezetei a tóparti önkormányzatokkal karöltve szorgalmazzák, hogy mielőbb, ha lehet a következő hetekben induljon el a balatoni lepelkotrás

a foszfor-terhelés miatt legveszélyeztetettebbnek számító keszthelyi öbölben.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság vezetője erre reagálva elmondta, az idei vízvirágzást nagy valószínűséggel a tóban lévő anyagok okozták. Hogy miért pont most, azt kell a kutatóknak kideríteniük, de kotrásra szükség van - tette hozzá. Ennek előkészítését az igazgatóság megkezdte, de a munka elindításához tervekre, eszközökre és zagytérre is szükség van, amelyek biztosítása legalább egy-két év - tette hozzá.

A Balatonon tervezett, helyi tüntetést is kiváltó balatongyöröki ipari kikötőről és zagytérről Csonka István leszögezte, még semmi nem dőlt el, több helyszín lehetőségét is vizsgálják ipari kikötő és zagytér kialakítására. Ezekről megvalósíthatósági tanulmányok és előtervek készülnek, amit még az igazgatóság is alakít, csak ezt követően van mit megvitatni az érintett önkormányzatokkal, lakossággal, amely fórumokra sor fog kerülni - hangsúlyozta.

Kolossa József, a Miniszterelnökség Építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője az új balatoni vízparti tervekkel kapcsolatban elmondta: a készülő miniszteri rendelet alapjául friss adatbázis és digitális térképek szolgálnak. Hozzáfűzte, hogy

a nyilvánosságra került előzetes tervek - egyebek közt pontatlan vagy elmaradt adatszolgáltatások miatt - még sok hibát, hiányosságot tartalmaznak, az egyeztetési folyamat elejét jelentik csak.

A tervezést amennyire lehet közösségi szintre kívánják emelni, nem diktátumot létrehozni - fogalmazott. Most zajlik a beérkezett javaslatok, vélemények feldolgozása, és bár a határidő lejárt, újabbakat is befogadnak - mondta. Hangsúlyozta, hogy a folyamat részeként minden tóparti önkormányzattal külön fognak egyeztetni. A jogalkotás során alapvető irányelv lesz, hogy a legkisebb mértékben korlátozzanak szerzett jogokat, illetve magántulajdont.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×