eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Szent Mihály-kápolna Vonyarcvashegynél 2018. május 16-án este. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben emelték, a pusztító balatoni viharból megmenekülő 40 halász emlékére.
Nyitókép: MTI/Varga György

Tüntetések a Balaton körül: alakul a vitatott beruházások sorsa

Szinte 100 százalékban teljesülnek a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott, 263,7 milliárd forintos uniós forrásból megvalósítandó fejlesztések, azonban a vízvédelmi feladatokra szánt 41,5 milliárd forintos hazai forrás még nem nyílt meg - hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon, ahol szóba kerültek az ipari kikötőről és a vízpartról szóló új tervek is.

Bóka István, a BFT elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon rossz állapotba van a víziközmű-hálózat a Balaton térségében, elodázhatatlan a fejlesztése. Véleménye szerint az önkormányzatok vezetőinek a következő öt évben erre az utak, járdák fejlesztésénél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.

Gál Lajos, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének képviseletében közölte,

a tó nyár végi algásodására is tekintettel az üdülőrégió civil szervezetei a tóparti önkormányzatokkal karöltve szorgalmazzák, hogy mielőbb, ha lehet a következő hetekben induljon el a balatoni lepelkotrás

a foszfor-terhelés miatt legveszélyeztetettebbnek számító keszthelyi öbölben.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi igazgatóság vezetője erre reagálva elmondta, az idei vízvirágzást nagy valószínűséggel a tóban lévő anyagok okozták. Hogy miért pont most, azt kell a kutatóknak kideríteniük, de kotrásra szükség van - tette hozzá. Ennek előkészítését az igazgatóság megkezdte, de a munka elindításához tervekre, eszközökre és zagytérre is szükség van, amelyek biztosítása legalább egy-két év - tette hozzá.

A Balatonon tervezett, helyi tüntetést is kiváltó balatongyöröki ipari kikötőről és zagytérről Csonka István leszögezte, még semmi nem dőlt el, több helyszín lehetőségét is vizsgálják ipari kikötő és zagytér kialakítására. Ezekről megvalósíthatósági tanulmányok és előtervek készülnek, amit még az igazgatóság is alakít, csak ezt követően van mit megvitatni az érintett önkormányzatokkal, lakossággal, amely fórumokra sor fog kerülni - hangsúlyozta.

Kolossa József, a Miniszterelnökség Építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságának főosztályvezetője az új balatoni vízparti tervekkel kapcsolatban elmondta: a készülő miniszteri rendelet alapjául friss adatbázis és digitális térképek szolgálnak. Hozzáfűzte, hogy

a nyilvánosságra került előzetes tervek - egyebek közt pontatlan vagy elmaradt adatszolgáltatások miatt - még sok hibát, hiányosságot tartalmaznak, az egyeztetési folyamat elejét jelentik csak.

A tervezést amennyire lehet közösségi szintre kívánják emelni, nem diktátumot létrehozni - fogalmazott. Most zajlik a beérkezett javaslatok, vélemények feldolgozása, és bár a határidő lejárt, újabbakat is befogadnak - mondta. Hangsúlyozta, hogy a folyamat részeként minden tóparti önkormányzattal külön fognak egyeztetni. A jogalkotás során alapvető irányelv lesz, hogy a legkisebb mértékben korlátozzanak szerzett jogokat, illetve magántulajdont.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×