A tudomány mai állapotában össze lehet adni, amit egy halakkal, planktonokkal és vízkémiával foglalkozó ökológus tud, ennek segítségével pedig rendszermodelleket lehet létrehozni, amik sokkal teljesebb képet adnak – emelte ki Jordán Ferenc. A szakértő hozzátette: leírhatatlan a különbség a 10-20 évvel ezelőtti és a mostani ismeretek között.

„A molekuláris módszerek olyan eszközöket adnak a kezünkbe, amelyek ahhoz hasonlíthatók, mint amikor a mikroszkópot felfedezték”

– fogalmazott, hozzátéve: óriási mennyiségű adatot biztosítanak a környezetről, a fajok előfordulásáról, térbeli eloszlásáról, genetikai állományáról és szervezetük kémiai összetételéről.

A kaliforniai partoknál egy pohár vízből meg tudják állapítani, hogy járt-e arra az elmúlt néhány napban az adott szakaszon cápa, ha igen, milyen fajú. Lassan a populáció méretét is meg lehet becsülni. „Egyre finomabbak a módszerek, és egyre olcsóbbak” – hangsúlyozta.

A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet profilváltáson megy keresztül – árulta el Jordán Ferenc. Szeretnék fő irányvonallá tenni a DNS-alapú, genetikai kutatásokat – tette hozzá az igazgató. Mivel az ökológiai rendszerek folyamatosan változnak, így mindent soha nem lehet tudni a Balatonról sem, mindig mások a problémák, amit meg kell érteni. Mostanában a nádasok sorsa, az új invazív fajok megjelenése foglalkoztatja leginkább a szakembereket.