eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatója az ÁSZ és a Miskolci Egyetem közös tanszéket alapító együttműködési megállapodásának aláírásán a számvevőszék székházában 2015. november 10-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Állami és önkormányzati társaságok korrupciós kockázatait vizsgálták

Összevont felmérést készített az Állami Számvevőszék az állami és önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok korrupciós kockázatairól és integritási helyzetéről. A tapasztalatokról Pulay Gyula felügyeleti vezető beszélt.

A kiindulópontjuk a felmérésben az volt, hogy ha a köztulajdon magántulajdonnal találkozik egy vállalaton belül, tehát egyszerre van köztulajdonos és magántulajdonos is, akkor az kockázati tényező. Illetve ha a vállalat közbeszerzési eljárásokon vesz részt vagy uniós támogatásban részesül, az is kockázati tényező - mondta Pulay Gyula felügyeleti vezető az InfoRádióban.

"A felmérésben 15 ilyen kockázat meglétét tudakoltuk. Ez nem azt jelenti, hogy ez esetekben ténylegesen bekövetkezik a korrupció, hanem azt, hogy oda kell figyelni a veszélyére.

Rákérdeztünk emellett 30 olyan körülményre, amelyik növelheti a korrupció kockázatát, azt tapasztaltuk, hogy átlagosan 25 ilyen tényező van jelen a vállalatok életében"- fejtette ki Pulay András.

Azt is monitorozták a felmérésben, hogy a vállalatok kiépítették-e azokat a kontrollokat, intézkedéseket, belső szabályozásokat, amelyek alkalmasak ezen korrupciós kockázatok megelőzésére.

"Itt 55 intézkedésre, belső szabályozásra, kontrollra kérdeztünk rá, és ezeknek átlagosan mintegy 50 százaléka létezett a vállalatoknál". Ám nagy a szórás: sok olyan cég van, amelyik mintegy 80-90%-ban kiépítette a kontrollokat, de

nagyon sok olyan, viszonylag kis méretű, de többségben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság van, amelyeknél még a 40%-ot sem éri el a kontrollok kiépítettségi szintje"

- hangsúlyozta.

Nagyobb cég, nagyobb kockázat

Pulay Gyula szerint a nagyobb cégeknél összeadódnak ezek a kockázati tényezők, hiszen "értelemszerűen több a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenység, vagy van olyan ingatlanja, amit bérbe ad, vagy alvállalkozókkal épít ki sokféle kapcsolatot, vagy különböző adományokat ad a nyeresége terhére és különböző nonprofit szervezeteket támogat, és ezek mind összeadódnak. Emiatt minél bonyolultabb egy cég szervezete és minél nagyobb a mérlegfőösszege, tendenciájában annál nagyobbak a kockázatok" - tette hozzá.

Azt is kiemelte az ÁSZ felügyeleti vezetője, hogy nagyon fontos, hogy azokat a speciális kontrollokat, intézkedéseket megtegyék a gazdasági társaságok, amelyek különösen eredményesek lehetnek a korrupció elleni küzdelemben:

rendelkezzenek például etikai szabályozással, etikai eljárási renddel, vagy rendszeresen vizsgálják azt, hogy a közbeszerzési eljárás keretében a termékeiket megfelelő minőségben kapták-e meg.

Több más ilyen kontrollt is megemlít a felmérés, ezeknek a kiépítésében látnak még nagy teret - summázta Pulay Gyula.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×