Az elismerést Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára adta át a Móra Ferenc Múzeumban.

A politikus kifejtette, hogy a leletek többsége régészeti feltárás során kerül napvilágra, de még mindig szép számmal bukkannak elő muzeális tárgyak földmunkák, mezőgazdasági tevékenység vagy természeti jelenség nyomán, különösen igaz ez az annak idején elrejtett kincsekre.

Antal Róbert bejelentése nyomán a lábvért további darabjait már régészek tárták föl, a páratlan lelet megmenekült az enyészettől, és nem sokára a nagyközönség számára is láthatóvá válik a múzeum állandó kiállításában - közölte a politikus.

A több mint száz grammos aranylelet több szempontból egyedülálló,

Európában korábban még nem találtak nemesfémből készült bronzkori lábvért A páratlan értékű ötvösmunka formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető. Európából 30-35 bronz lábvért került elő, ezek közül tíz Magyarország területéről, a Dunától keletre azonban ez az első ilyen lelet.

A helyettes államtitkár elmondta, a Miniszterelnökség négy éve felel az örökségvédelmi ügyekért, azóta ez a hetedik alkalom, hogy korábban ismeretlen régészeti lelőhely bejelentőjét jutalmazzák. Nekik köszönhetően bronzkincs, bronzkard vagy agyagedényben elrejtett éremkollekció került közgyűjteményekbe.