Az olajtársaság Mol Campus néven 120 méteres, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres, 2500 munkaállomásos, kilátóterasszal ellátott toronyházat épít a Kopaszi-gáton – mondta Hernádi Zsolt, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója.

A cégvezető az InfoRádiónak azt mondta, az épület a hozzá tartozó infrastruktúrával a MOL tulajdona lesz, és a vállalat saját finanszírozásából fog felépülni.  

Schneller István, Budapest volt főépítésze az Index Urbanista nevű blogján bírálta a toronyház építésének tervét. A szakember úgy fogalmazott, hogy a beruházást erőből nyomták át a fővároson, és közben nem vették figyelembe a szerkezeti és városképi adottságokat. Schneller István szerint a mini felhőkarcolók építése ma már nem korszerű ötlet, és a Mol Campus, mivel irodaház lesz, nem válik majd jellé, hiszen nem jelenít meg közösségi funkciót, illetve nem illeszkedik a tájba. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetért a volt főépítésszel. Lázár János a Kormányinfón a magánvéleményét mondta el a toronyházról.

„Budapesten a Bazilikánál nagyobb épületre nincs szükség” – indokolta a miniszter, miért nem támogatja a terveket. Mivel önkormányzati hatáskörről van szó, így az engedélyezés a kerület és a főváros dolga – tette hozzá a tárcavezető.

A toronyház tervezője, a londoni Fosters and Partners stúdióvezetője, Nigel Dancey a válasz.hu-n megjelent exkluzív interjúban azzal védte meg a beruházást, hogy nem hágtak át semmilyen szabályozást, és ők

építészek, nem pedig várostervezők.

Márpedig az utóbbiakon múlik, hol engednek magasházat és hol nem.

A Mol Campus alapkövét a tervek szerint jövőre teszik le, az építkezést pedig legkésőbb 2021-ben fejezik be. Ez lesz Budapest legmagasabb épülete, kétszer akkora, mint a 96 méteres magas országház, és az ugyanolyan nagy Szent István Bazilika.