A résztvevők a fővárosi Műegyetem rakparton gyülekeztek, innen indult a menet kevéssel hat óra után a Gellért téren és a Szabadság hídon át a Kossuth térre, ahol a program két rövid koncert, majd további beszédek következtek. 

A tüntetők egyebek mellett

a lex CEU, a civilek elleni törvény, az EU-ellenes kampány, a szabad média maradéka elleni háború és a reklámadó ellen tiltakoznak.

A tüntetés első felszólalója a Romaversitas Alapítvány igazgatója, Dinók Henriett volt, aki az MTI szerint azt mondta: a roma diákoknak, hallgatóknak oktatási segítséget nyújtó szervezetüket magyarellenesnek bélyegzi a jelenlegi hatalom, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai uniós források ne jussanak el hozzájuk. Azt hangoztatta: nem Brüsszelt, hanem a "rajtunk élősködő magyar oligarchákat" kell megállítani.

Utána Lukácsi Katalin következett, aki áprilisban lépett ki a KDNP-ből, és nagy tapsot is kapott. Lukácsi arról beszélt, hogy ma már a kormány Ferenc pápával és a katolikus egyházzal is szembefordulva inkább a gyűlöletpropagandát helyezi előtérbe - tudósított az Index. Az MTI szerint azt is elmondta, hogy a KDNP-ből való kilépésében a menekültügy kormány általi kezelése, a Népszabadság "beszántása" és a CEU elleni törvény is szerepet játszott.

Protests for #CEU and NGOs ongoing in Hungary, latest demo in Budapest reaches parliament square pic.twitter.com/ApaUGilOFt

— Peter Murphy (@MurphyPeterN) May 21, 2017

A rendezvény kezdete előtt egy kicsivel a Fidesz közölte: "A Soros-hálózat minden eszközzel megpróbál nyomást gyakorolni a magyar bevándorláspolitikára. Brüsszelből Soros-jelentéssel, kötelezettségszegési eljárással, büntetéssel fenyegetnek, itthon tüntetéseket szerveznek a Soros által pénzelt szervezetek. Látjuk, hogy egyre nagyobb a nyomás hazánkra, de a kormánypárt és a kormány nem kíván változtatni a bevándorláspolitikáján" - írták közleményükben.

Bejelentették az új időpontot

A Kossuth térre érve már jókorára duzzadt a tömeg, melyet a Ricsárdgír zenekar, majd pedig az Európa Kiadó koncertjei fogadtak, a szervezők pedig megkérték a köztévét, hogy másnap jöjjenek majd vágóképeket forgatni, amikor már csak páran fognak lézengeni a téren - írta az Index.

Bejelentették a következő tüntetés időpontját, a Hősök vétója 2-t: május 29-én lesz, 18:00 órakor és a civilekről fog szólni.

A téren először Vágó Gábor egykori LMP-s politikus beszélt, aki a szombati felcsúti tüntetés tanulságaival nyitott: Felcsúton nem a nép gazdagodott, hanem csak egy kiváltságos kör - és ez történik az országban is. 

"Nem hagyhatjuk, hogy olyan legyen az ország, mint Felcsút, nem hagyhatjuk elveszni a jövőnket" - mondta Vágó a hvg.hu szerint. "Már minden nap van olyan hír, amibe egy tisztességes országban kormányok buknának meg." A lopás akkor is lopás, ha törvénybe foglalják, tette hozzá.

Lengyel Máté, a Cambridge-i Egyetem és a CEU oktatója, agykutató feltette a kérdést: mit jelent civilnek lenni? Lengyel szerint azt, hogy a közösségért felelős és tenni akaró polgár, nem pártkatona - írta a hvg.hu.

László Luca egykori CEU-hallgató olyan új kormányt szeretne, amely többek között nem ellenségként tekint a civilekre, amely nem földesúrként tekint a népére, és amely nem félemlíti meg az újságírókat.

Utolsóként a Civilizáció csoport képviseletében Deák Éva beszélt. Szerinte veszélyes a civil szervezeteket megbélyegző, új törvénytervezet, és hamis az az indok, hogy a kormány az átláthatóságra hivatkozva akarja nyilvántartásba venni a külföldről támogatott szervezeteket, ugyanis ezek az adatok most is hozzáférhetőek.

Idézte Bibó Istvánt: nem lehet olyan politikai rendszert fenntartani hosszabb ideig, amely hazugságra épül.

Az Index szerint lesátraznak a tüntetők a CEU előtt, amíg vissza nem vonják a Lex-CEU törvényt.