Magyarországon évente átlagosan 35-70 között van a regisztrált agyhártyagyulladások száma, ebből 3-10 eset végződik halállal, azaz a halálozási arány 15 százalék körül van - tudta meg az InfoRádió Krisztalovics Katalintól, a Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosától. 

"A csecsemők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve,

mert náluk még nem alakult ki a védettség. A kockázat a kor előrehaladtával ötéves korig meredeken csökken, majd a 14-19 év közöttieknél kisebb emelkedés látható. Utána az átlag alatti a megbetegedés előfordulása" - mondta a főorvos.

Az elmúlt időszakban egy budapesti középiskolás és két bölcsődés korú kisgyermek is belehalt az agyhártyagyulladásba. A szakember szerint sok összetevőn múlik, hogy milyen következménnyel jár a megbetegedés. A csecsemők esetében nagyobb a halálozási arány, és sokszor attól is függ a megbetegedés súlyossága, hogy a kórokozó mennyire agresszív, ezért is követik  ezt kiemelt figyelemmel az Országos Epidemiológiai Központban. 

"A legtöbb megfertőződött ember

tünetmentesen hordozza a torkában a kórokozót,

egy idő után az immunrendszere védekezni kezd, és a kórokozó-hordozás megszűnik. Emiatt nagyon ritkán alakul ki olyan helyzet, hogy követni lehet a fertőzési láncot a betegek között" - mondta Krisztalovics Katalin, hozzátéve, hogy az utolsó valódi járvány itthon a katonák között az ezredforduló táján alakult ki, mert ott az esetek között kimutatható volt a kapcsolat.

"Járványosnak akkor mondjuk ezt a betegséget, ha a vártat jóval meghaladó számban fordulnak elő az esetek, akár egymástól függetlenül. Egész évben létezik ez a betegség, csak a kórokozó nyáron lassabban, a télen több megbetegedést okoz. A felső légúti megbetegedések ugyanis gyulladást okoznak a nyálkahártyán, ahol ott ülnek ezek a baktériumok, és ha meggyengül a nyálkahártya védelme, akkor be tudnak lépni a szervezetbe, és gyakrabban okoznak tüneteket" - mondta a főorvos.