eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk

Emmi: Brüsszel bosszút áll

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért a kormány nem támogatja a bevándorlók betelepítését Magyarországra.

A tárca arra reagált, hogy az Európai Bizottság a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Úgy fogalmaztak, hogy a procedúra nem más, mint bosszú, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket - magyarázták.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat - írták, hozzátéve: Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

Úgy folytatták: a kontinensen jelentkező bevándorlási hullámtól nem csökkentek Magyarország felzárkózási és roma integrációs feladatai, ezért nem tudták támogatni az Európai Unió (EU) javaslatait a felzárkózási források átcsoportosításáról migrációs célokra. Az EU a bevándorlók miatt a Magyarországon élő legelesettebb társadalmi réteget akarja sújtani - írták.

Hozzáfűzték, hogy az eljárás megindítása azért is meglepő, mert a korábbi uniós vezetés idején még a kritikusok is elismerően szóltak a felzárkózás érdekében tett magyar intézkedésekről.

Évtizedek óta megoldásra váró feladat Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosítása. "Az ezzel kapcsolatos munkát ezután is folytatjuk, ebben nem rendített meg a brüsszeli bizottság közleménye" - hangsúlyozták.

Úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormány a felzárkózási és oktatási programokban 2010 óta megteremtette a támogatási láncot a születéstől az egyetemi évekig. A három éven aluliaknak országszerte 112 Biztos Kezdet Gyerekház működik, valamint tavaly óta kötelező az óvodába járás, ahol a napi többszöri étkeztetés ingyenes, így jelentősen javul a rászoruló gyerekek helyzete. Az általános és középiskolákban mintegy tizennégyezer gyerek kap ösztöndíjat, a felsőoktatásban pedig majdnem kétszázötven tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban - sorolták.

Az EU elutasította az európai migrációs alaphoz ősszel benyújtott magyar sürgősségi pályázatot, amely az országba érkező kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló férőhelyek bővítését célozta - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 15:01
×
×
×
×