A Nations in Transit 2007 jelentés szerint - a sorozat minden évben 29 közép-európai és ázsiai ország demokratikus fejlődését veszi górcső alá - a vizsgált államokban erősödnek a populista és antiliberális tendenciák, és egyre nagyobb a nyomás az igazságszolgáltatás függetlenségén is.

A szűk látókörű politikusok akadályozzák a korrupció elleni küzdelmet, és maga a törekvés is egyre lanyhul - fogalmaz a dokumentum.

"Közép-Európában a gazdasági fejlődést egyre inkább beárnyékolja a politikai nyugtalanság" - jelentette ki Kováts Roland, a Freedom House Europe igazgatója.

"Túl sok országban látjuk azt a problémát, hogy az uralkodó elitek a pártok hatalmi csatározásaira koncentrálnak. Ez eltereli a figyelmet az olyan valóban fontos kérdések elől, mint a reformok konszolidációja vagy az intézményépítés" - tette hozzá.

Bizalmi válság Magyarországon

Magyarországról a jelentés azt írja: tavaly az ország a kormány és a kormányzati intézmények iránti bizalmi válságot élt át. Az ősszel Budapest utcáin kialakult tiltakozás összecsapásokká fajult, a rendőrség pedig nem kezelte azt megfelelően.

Az ellenzéki Fidesz a parlamenten kívül politizált; a szocialista vezetésű kormány pedig szintén a demokratikus intézményeken kívül tevékenykedik, amikor a mintegy 8 ezer milliárd forintos európai uniós fejlesztési pénz felett rendelkező fejlesztési kabinet a kormány struktúráján kívül működik, és közvetlenül a miniszterelnöknek felel.
Keleten a helyzet

A jelentést nyilvánosságra hozó budapesti konferencia résztvevői a közép-európai folyamatokkal kapcsolatban kiemelték, hogy az Európai Unió nem rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyekkel a csatlakozási folyamat lezárása után is bátoríthatná a reformokat.

A tanulmány szerint a kedvezőtlen folyamatok ellenére az Európai Unió tíz közép-európai tagállama még mindig a demokratikus átalakítás éllovasának számít.

Ezzel szemben a Független Államok Közösségének tagországaiban folytatódnak az antidemokratikus tendenciák; a régiót autokratikus államok dominálják, amelyekben erősödik az elnyomás.

Oroszország ebben a tekintetben meredek esést mutat 2000 óta, így az ebben az évben a demokráciára kapott pontszáma nem számít kivételesnek. A tanulmány szerint Türkmenisztánban és Üzbegisztánban működnek a legelnyomóbb rezsimek.

Fehéroroszország civil szférája valamivel kedvezőbb pontszámot kapott, mivel képviselői erőteljesebben hallatták a hangjukat, annak ellenére, hogy a kormány mindent megtesz az elhallgattatásuk érdekében.

A Balkánon Bosznia-Hercegovina és Szerbia szerény demokratikus fejlődést mutat fel, Albániában, Horvátországban és Montenegróban némi visszaesés tapasztalható ezen a téren. Macedóniában és Koszovóban nem érzékelhető érdemi változás.