A Népszabadság azt írja, hogy egy nagyobb csónakból és néhány hídelemből összeeszkábált vízi határátkelőt zárnak be október végén az Ipoly folyón. A párját ritkító alkalmatosság Õrhalom és a Szlovákiához tartozó Ipolyvarbó között az ott hat-hét méter széles folyón biztosította az átkelést úgy, hogy a csónak nem vízi járműként, hanem hídként szolgált.

Korábban állt ott egy híd, azt azonban az ötvenes években lebontották, hogy megszűnjön a két ország között az ellenőrizetlen kapcsolat. A határátkelés lehetővé tételekor a helyiek örömükben pár nap alatt új hidat ácsoltak.

A határőrök közölték, hogy ezt a hidat is el kell bontani. A rendelet szerint ugyanis - jóllehet csak térdig ér a víz - egyedül a vízi átkelés szabályai szerint, vagyis csónakkal lehetséges az áthaladás.

A Magyar Nemzetben az áll, hogy Szegeden több egyetemi oktató is úgy véli, a tandíjat azért akarja bevezetni a kormányzat, hogy a hallgatóktól beszedett pénzel egyenlő értékű forrást később kivonhassák a felsőoktatásból. Volt MSZP-s és fideszes politikusok is úgy vélik: egyértelmű a kormányzat célja a tandíj bevezetése.

A Világgazdaságban olvasható, hogy szakemberhiány van világszerte. A 26 országban megkérdezett 32 ezer munkáltató válaszaiból az derül ki, hogy Észak- és Dél-Amerikában a legrosszabb, Európában pedig a legjobb a helyzet. Az minden kontinensen elmondható, hogy nincs elég mérnök és orvos.

A Napi Gazdaság számol be arról, hogy a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezésének termőföldről szóló pontja nem csak a magánszemélyek esetében vetne fel problémákat a földvásárlási sorrend megváltoztatása esetén. Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója szerint a gazdasági társaságoknál is problémát jelentene ez.