Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke beszédet mond az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten, a Műegyetem rakparton 2022. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Újabb ellenzéki pártelnök mondott nemet a folytatásra

Az MSZP soron következő, őszi tisztújításán nem indul a társelnöki tisztségért Tóth Bertalan. Ezt az ellenzéki politikus a Facebook-oldalán közölte.

Azt írta, az MSZP választmánya szombaton értékelte az április 3-i országgyűlési választás eredményét.

A tanácskozáson Tóth Bertalan elmondta, hogy az őszi tisztújításon nem kíván indulni a társelnöki tisztségért, így azt követően az országgyűlési képviselőcsoport vezetőjeként, a "csapat tagjaként" segíti a közös munkát.

Az MSZP alapszabálya szerint kétévente kell tartani tisztújítást. Legutóbb 2020 szeptemberében volt tisztújító kongresszus, akkor a szocialista párt történetében először választott vezetőinek társelnököket, Tóth Bertalant és Kunhalmi Ágnest. Ezt megelőzően, 2018-tól Tóth Bertalan volt a pártelnök.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy nem indul újra az általa és Szabó Tímea által vezetett Párbeszéd társelnöki posztjáért, és pozíciójára a párt országgyűlési képviselőjét, Tordai Bencét javasolja.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×