Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Képviselők a napirendről szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Nyitóülés - Így bojkottál az ellenzék, ha bojkottál

A kétharmados kormánypárti választási győzelem markáns reakciókat is kiváltott a parlamentbe jutott egyes ellenzéki erők részéről.

Volt már ellenzéki bojkott ciklusnyitó parlamenti ülésen, 2018-ban Hadházy Ákos széke maradt üresen, idén a teljes Momentum jelezte előre, nem tervez részt venni a választások után első ülésen az Országházban. Ez idén rajta kívül 10 képviselőt jelent.

Hogy ők egyedül lesznek-e ebben, illetve hogy végül a Momentum beteljesíti-e első ígéretét, annak próbált az atv.hu utánajárni.

A Momentum két országosan ismert politikusa, Hadházy Ákos és Fekete-Győr András már felvette a kapcsolatot a többi ellenzéki párttal, hogy arról egyeztessenek, miként nem lesznek majd "díszletellenzék" az új parlamentben.

Az MSZP azt közölte: nagy valószínűséggel be fog ülni az ülésterembe, de még tájékozódik, a kivonulással a párt szerint csak a Fidesznek tennének szívességet.

Gyurcsány Ferenc a DK elnökeként szombaton eszköztelenségnek nevezte a parlamenti munka hanyagolását, ám a párt később megerősítette, tárgyalnak az ellenzéki pártokkal a bojkott lehetőségéről is.

A Jobbik belső fórumon egyeztet a kialakult helyzetről, a kiforrt álláspontot viszik az ellenzéki egyeztetésre.

Ungár Péter (LMP) rossz iránynak nevezte, hogy a nyitó ülésen való részvételből csináljon politikát az ellenzék, de szerinte az az igény, hogy a negyedk kétharmad után újra kell gondolni a politikát, "jogos".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×