A testület támogatta a végrehajtási visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, a kegyelmi botrány felelőseit, valamint a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltárni hivatott vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét.

A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállítására Simon Krisztán Márk (Tisza Párt) előterjesztő szerint azért van szükség, mert létezik egy olyan jelentős társadalmi csoport Magyarországon, amely külső beavatkozás nélkül nem tud szabadulni az élethosszig tartó végrehajtás alól.

Jelenleg 670 ezer aktív, valamint egymillió inaktív, lezáratlan végrehajtás van folyamatban - tette hozzá.

A bizottság célja a „végrehajtási maffia” felszámolása, a rendszer hibáinak feltárása és működésének nonprofittá tétele – ismertette a képviselő.

Apáti István (Mi Hazánk) egy előzetes intézkedéscsomag beterjesztését javasolta, amely szerint zárolni lehetne a végrehajtói vagyonokat, mert félő, hogy „kimenekítik a rablott vagyont”, és nem tudnak majd vagyoni jóvátételt adni az érintetteknek.

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a sorrendet meg kellene fordítani, először a szabályokat kellene kidolgozni és utána felállítani a vizsgálóbizottságot.

A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró bizottság felállítását Simon Krisztián Márk (Tisza Párt) azzal indokolta, hogy az MNB alapítványai 500 milliárd forintnyi közpénzt nyeltek el miközben a tulajdonosi struktúrát szándékosan átláthatatlanná tették, a belső kontrollt pedig kikapcsolták.

Mivel nem látni tisztán ebben az ügyben, ezért a bizottságnak fel kell tárnia, ki volt felelős mindezért - mondta az előterjesztő.

Apáti István (Mi Hazánk) ebben a kérdésben is azt javasolta, hogy előzetes intézkedéseket vezessenek be a vizsgálóbizottság felállítása mellett, mert félő, hogy nem sikerül visszaszerezni az eltűnt pénzt.

Tuzson Bence (Fidesz) ebben az esetben is azt javasolta, hogy először a szabályozást alkossák meg, és csak utána állítsanak fel vizsgálóbizottságot.

Elfogadta a bizottság a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét is.

Tóth Norbert (Tisza) hangsúlyozta: április 12-én a politikai érinthetetlenség korszaka végleg lezárult. „Mondjuk ki: az előző rendszer számára egy pedofilsegítő kimenekítése és a saját politikusaik védelme fontosabb volt, mint a rájuk bízott, védtelen gyermekek biztonsága. Ezt nem lehet semmissé tenni két látszatlemondással” – fogalmazott, rámutatva: a magyar emberek azt várják, hogy megtisztítsák a közéletet, és derítsék ki az igazságot.

Tóth Norbert a kegyelmi botrányt a modern magyar politikatörténet legsúlyosabb csődjének nevezve kiemelte: a vizsgálóbizottság elé fogják rendelni a volt minisztereket, elnöki tanácsadókat, az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának vezetőit, a háttérben mozgókat, és „aki nem jelenik meg, az milliós bírságra, valamint rendőrségi elővezetésre számíthat.”

Tóth Norbert rámutatott: a bizottság feladata nem a konkrét bírósági ügy újranyitása lenne, hanem a politikai és intézményi felelősségi lánc feltárása. Azt fogják vizsgálni, hogyan működött a kegyelmi döntés előkészítése, milyen szerepe volt az igazságügyi tárcának, a Sándor-palotának, a tanácsadóknak és az esetleges külső közbenjáróknak.

Apáti István (Mi Hazánk) a vitában azt mondta: átfogó szabályozás szükséges, a teljes kegyelmi jogkört minden ügytípusra kiterjedően át kell tekinteni. Hozzátette: ebben az ügyben „az egész ország arra kíváncsi, hogy a végső szót Orbán Viktor vagy a felesége mondta ki.”

Tuzson Bence (Fidesz) Apáti István feltételezését visszautasította.

Elfogadták a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét is. Kiss Máté Zsolt (Tisza) az előterjesztők képviseletében azt mondta: több mint 21 ezer gyerek él gyermekvédelmi szakellátásban Magyarországon, miközben túlterhelt a rendszer, szakemberhiány van, alacsonyak a bérek és méltatlanok a körülmények, mindez pedig súlyosan veszélyezteti a gyermekek biztonságát és alapvető jogait.

A bizottság elfogadta az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét is. Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott: a vizsgálóbizottságok presztízse nagyon leromlott, pedig fontos szerepet tudnának betölteni a közéletben. Mint mondta, a javaslattal szeretnék elérni, hogy a vizsgálóbizottságokban kikényszeríthető legyen a megjelenés, az igazmondás és az adatszolgáltatás. Aki nem tesz eleget az előírásoknak, annak szankciókkal, például pénzbírsággal kellene számolnia – jelezte.

Elfogadták a képviselők a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét is.

Bóka Zsolt (Tisza) elmondta: a spontán privatizáció fogalma sokak számára egy megmagyarázhatatlan korszak szimbóluma, amikor gyárak tűntek el, munkahelyek szűntek meg, nemzeti vagyonelemek kerültek magánkézbe, és emberek milliói érezték úgy, hogy nélkülük döntöttek az ország vagyonáról. Bóka Zsolt szavai szerint a javaslat célja, hogy az Országgyűlés parlamenti keretek között vizsgálhassa meg a spontán privatizáció intézményi és történelmi hátterét, valamint a közvagyon elvesztésének mechanizmusát.