A Kreml először nevezte nyíltan háborúnak az ukrajnai harcokat. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője a svájci Weltwoche című lapnak azt mondta: Oroszországgal szemben nemcsak „a kijevi rezsim”, hanem az Egyesült Államok és több európai ország is harcban áll, mert fegyverekkel támogatja Kijevet, és „a harcok folytatására provokálja” az ukrán vezetést. „Ez már nem művelet, hanem teljes körű háború” – használta a nyugaton már évek óta ismert kifejezést.

Peszkov ismét azt állította, hogy Moszkva már a háború kitörése előtt is figyelmeztetett a biztonságát érintő fenyegetésekre, de szerinte a Nyugat nem volt hajlandó meghallgatni az aggályokat. A szóvivő szerint Ukrajna időközben Európa „Oroszország-ellenes aktivitásának központjává” vált, amelynek ez alapján el kellett volna fogadnia, hogy „bármely típusú, Oroszországot megcélzó fegyvert telepítsenek a területére”.

Az interjúban arról is beszélt, hogy

a harcok akár már másnap véget érhetnének, ha Ukrajna kivonná csapatait a Donbászból és az olyan régiókból, amelyek „most orosz területek”, és elismerné a de facto helyzetet.

Peszkov szerint Oroszország gazdasága és állami működése alkalmazkodott a háborús körülményekhez, ezért képes hosszú távon is folytatni a harcokat. Mindezt annak ellenére, hogy ukrán és nyugati értékelések szerint az orosz fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvednek, miközben nem haladnak előre. Szerinte viszont az orosz hadsereg több frontszakaszon előrenyomul, ezért a Kreml optimistán tekint a hadműveletek alakulására. Mindeközben az orosz energetikai rendszer elleni ukrán légicsapások súlyos zavart okoztak az orosz üzemanyag-ellátásban.

Több régióban fejadagot vezettek be, a benzinkutaknál hosszú sorok alakultak ki. A Krímben megtiltották a tankolást a magánjárműveknek és az ukrán dróntámadások miatt a félszigeten időről-időre áramszünetek vannak.

A szóvivő kitért a harmadik világháború lehetőségére is, ami időről időre felmerül egyes nyugati médiumokban. Azt állította: Moszkva soha nem kezdene világháborút, de szavai szerint minden szükséges lépést megtesz saját biztonságának védelmében. Megismételte, hogy nukleáris fegyvert csak akkor vetne be, ha az ország létezése kerülne veszélybe.

Az elmúlt napokban – az ankrai NATO-csúccsal egyidőben – lengyel és balti politikusok vetették fel, hogy Moszkva „hamis zászlós” támadást tervezhet Lengyelország vagy Litvánia ellen, a héten például Sikorski lengyel külügyminiszter említette ezt egy BBC-interjúban.

Peszkov négy „tanácsot” is küldött Európának:

• Oroszország nem jelent fenyegetést a kontinensre;
• felszólította az európai országokat, hogy vegyék figyelembe Moszkva biztonsági aggályait;
• figyelmeztetett, hogy ezek ignorálása esetén viszont „gondjaik lesznek”;
• végül pedig a párbeszéd mielőbbi újraindítását sürgette.

A Kreml szóvivője ugyanakkor úgy véli, erre valószínűleg csak egy új európai politikusi nemzedékkel nyílhat majd lehetőség. Donald Trumppal távolról sem értenek mindenben egyet – tette hozzá –, de üdvözlik, hogy szeretné fenntartani a párbeszédet. Közben pedig várják, hogy Macron francia elnök „több ezer efféle nyilatkozata után” felhívja Vlagyimir Putyint.