Infostart.hu
eur:
365.52
usd:
324.98
bux:
0
2026. október 22. csütörtök Előd
Marco Rubio amerikai külügyminisztert Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása ügyében hallgatják meg a szenátus külügyi bizottsága elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Újabb pofont kapott Washingtontól a hágai bíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) újabb két magas rangú tisztségviselőjét sújtotta szankcióval az Egyesült Államok hatáskörrel való visszaélés miatt – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

A minisztérium internetes oldalán kiadott közlemény szerint Donald Trump elnök korábbi rendeletéhez igazodva büntetőintézkedés alá került Tomoko Akane, az ICC japán elnöke, valamint Abdulaje Seye-t, a bíróság szenegáli nemzetiségű vezető tárgyalási ügyvédje.

„Ezek a személyek közvetlenül bekapcsolódtak az ICC tevékenységébe olyan kormányok tisztségviselőinek letartóztatása, őrizetbe vétele és eljárás alá vonása érdekében, amelyek nem ismerik el a törvényszék fennhatóságát” – olvasható Marco Rubio közleményében, amely arra is rámutat, hogy a bíróság többször megkísérelte fennhatóságát kiterjeszteni az Egyesült Államok polgáraira is.

„A Trump-kormány világossá tette: a Nemzetközi Büntetőbíróság korrupt és végletesen átpolitizált nemzetek feletti bíróság, amelyik rosszindulatúan visszaélt fennhatóságával és túllépte mandátumát. Nem fogjuk eltűrni az állami szuverenitás elleni támadást” – áll az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában.

Donald Trump amerikai elnök 2025 februárjában írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az ICC elleni szankciókat. A jogszabály alapján az Egyesült Államok azóta a hágai bíróság több tagját is szankciókkal sújtotta, ami többi között vízumkorlátozásból és pénzügyi szankciókból áll.

Az ICC 2002-ben jött létre a háborús bűnök, a népirtás és az emberiesség elleni bűnök feltárása céljából. Az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak.

Címlapról ajánljuk
Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Veszélyes fordulatot vehetnek az európai tüntetések – szakértő figyelmeztet

Az ukrán–orosz konfliktus miatt kialakult életszínvonalcsökkenés a kiváltó oka Franciaországban és Spanyolországban zajló tüntetéseknek – mondta az InfoRádióban Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, aki szerint a titkosszolgálatok hibája, hogy a megmozdulások erőszakos demonstrációvá alakultak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, a Milton Friedman Egyetem tanára szerint bár hosszú távú következtetéseket még nem lehet levonni a tüntetések kimenetelével kapcsolatban, de ha a kormányok nem tudják jól kezelni az egyre inkább erőszakos demonstrációkat, abba belebukhatnak.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Területeket adna fel Ukrajna, újra előkerült a béketárgyalás lehetősége - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Területeket adna fel Ukrajna, újra előkerült a béketárgyalás lehetősége - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Kijev hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasztani a harcokat - bár erre Moszkva részéről kevés hajlandóság mutatkozik -. A szentpétervári, Ukrajna meghívása nélkül rendezett békecsúcs Kijev számára nem igazán hozott eredményt, de Moszkva szerint elképzelhető, hogy november közepén a háromoldalú találkozók is megindulhatnak. A frontvonalakon továbbra is csigalassúságú az orosz előretörés, Ukrajnának viszont egyre nagyobb gondot okoznak a sugárhajtású Gerány-4-es drónok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×