Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Marco Rubio amerikai külügyminisztert Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása ügyében hallgatják meg a szenátus külügyi bizottsága elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Újabb pofont kapott Washingtontól a hágai bíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) újabb két magas rangú tisztségviselőjét sújtotta szankcióval az Egyesült Államok hatáskörrel való visszaélés miatt – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

A minisztérium internetes oldalán kiadott közlemény szerint Donald Trump elnök korábbi rendeletéhez igazodva büntetőintézkedés alá került Tomoko Akane, az ICC japán elnöke, valamint Abdulaje Seye-t, a bíróság szenegáli nemzetiségű vezető tárgyalási ügyvédje.

„Ezek a személyek közvetlenül bekapcsolódtak az ICC tevékenységébe olyan kormányok tisztségviselőinek letartóztatása, őrizetbe vétele és eljárás alá vonása érdekében, amelyek nem ismerik el a törvényszék fennhatóságát” – olvasható Marco Rubio közleményében, amely arra is rámutat, hogy a bíróság többször megkísérelte fennhatóságát kiterjeszteni az Egyesült Államok polgáraira is.

„A Trump-kormány világossá tette: a Nemzetközi Büntetőbíróság korrupt és végletesen átpolitizált nemzetek feletti bíróság, amelyik rosszindulatúan visszaélt fennhatóságával és túllépte mandátumát. Nem fogjuk eltűrni az állami szuverenitás elleni támadást” – áll az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában.

Donald Trump amerikai elnök 2025 februárjában írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az ICC elleni szankciókat. A jogszabály alapján az Egyesült Államok azóta a hágai bíróság több tagját is szankciókkal sújtotta, ami többi között vízumkorlátozásból és pénzügyi szankciókból áll.

Az ICC 2002-ben jött létre a háborús bűnök, a népirtás és az emberiesség elleni bűnök feltárása céljából. Az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Fordulat az aranykonvoj-ügyben, felülbírálták az ügyészség döntését

Újabb fordulat történt az aranykonvoj-ügyben, amely márciusban hét ukrán pénzszállító elfogásával és több mint 27 milliárd forintnyi készpénz és arany lefoglalásával kezdődött. A Központi Nyomozó Főügyészség most hatályon kívül helyezte azt a korábbi határozatot, amellyel elutasították az ügyészségi nyomozás feltételezett befolyásolása miatt tett feljelentéseket. A döntés azért fontos, mert továbbra sem tisztázott, hogy a hatóságok miért és kinek az utasítására léptek fel az ukrán pénzszállítókkal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×