Infostart.hu
eur:
367.53
usd:
335.25
bux:
144079.69
2026. november 18. szerda Jenő
Magyar kutatók részvételével új kísérleti eredmény született a barionszám-megmaradás eredetének vizsgálatában: a Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének adatai arra utalnak, hogy a barionszámot nem csupán a kvarkok, hanem az erős kölcsönhatásban kialakuló úgynevezett barioncsomópont is hordozhatja.
Nyitókép: Pexels.com

Új nyomot találtak arra, miért nem tűnik el az anyag az univerzumból

Magyar kutatók részvételével új kísérleti eredmény született a barionszám-megmaradás eredetének vizsgálatában: a Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének adatai arra utalnak, hogy a barionszámot nem csupán a kvarkok, hanem az erős kölcsönhatásban kialakuló úgynevezett barioncsomópont is hordozhatja.

A Science folyóiratban közzé tett kutatás a nagyenergiájú atommag-ütközések során létrejövő részecskék eloszlását vizsgálta.

A mérések három fontos jelensége, köztük a protonok váratlanul erős oldalirányú szóródása és a barionszám áramlásának az elektromos töltésétől eltérő viselkedése olyan eredményt adott, amelyet a kutatók szerint a barioncsomópontok önálló mozgásával lehet magyarázni.

Az elméleti modellek szerint a protonokat és neutronokat alkotó három kvarkot összekötő gluonok Y alakú szerkezetet alkothatnak, amelynek középpontjában egy barioncsomópont helyezkedik el. A STAR mérései most először szolgáltattak kísérleti bizonyítékot arra, hogy ennek a struktúrának szerepe lehet a barionszám megőrzésében.

A nemzetközi együttműködésben az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is részt vett. A kutatók a tanulmány szakmai bírálatában, valamint a STAR kísérlet detektorainak üzemeltetésében és különböző femtoszkópiai mérésekben is közreműködnek.

„Ez a felfedezés nemcsak a részecskefizika szempontjából áttörő, hanem kozmológiai jelentőségű is, hiszen közelebb vihet minket az univerzumunkat felépítő anyag eredetének megértéséhez"

– mondta Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára, a Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatója.

A kutatók szerint ugyanakkor még nem dőlt el, hogy a barionszámot teljes egészében a barioncsomópont hordozza-e, vagy megoszlik a kvarkok és a csomópont között. A kérdés további vizsgálatát segítheti a Brookhavenben épülő Elektron-Ion Ütköztető (EIC), amelynek programja várhatóan a 2030-as évek közepén indul.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×