A szám önmagában is figyelemre méltó: a 25 milliárd dollár nagyjából megfelel a NASA teljes éves költségvetésének. Az amerikai védelmi – avagy a kormányzat hivatalos elnevezése szerint háborús – tárca egyik illetékese most ismerte el, hogy ilyen hatalmas összeget emésztett fel eddig az Irán elleni háború.

A két hónapja zajló konfliktus anyagi vonzatairól a Pentagon számvizsgálója, Jules Hurst számolt be. Mint elmondta, a kiadások jelentős része az „Eposzi harag” fedőnevű hadműveletben

fegyverekre és lőszerekre ment el.

Ugyanakkor nem világos, hogy a beszámították-e a végösszegbe a közel-keleti amerikai bázisokban keletkezett károk helyreállítási költségeit.

Amerikai illetékesek hetekkel ezelőtt közölték az NBC-vel, hogy Irán sokkal súlyosabb pusztítást végzett a közel-keleti amerikai bázisokon, mint korábban elismerték. A kár több milliárd dolláros lehet.

Választások jönnek

A bejelentés politikailag érzékeny időszakban érkezett. Az Egyesült Államokban fél éven belül félidős választásokat tartanak, melynek során lecserélik a kongresszusi képviselők egy részét. A közvélemény-kutatások szerint a demokraták igyekeznek összekapcsolni a népszerűtlen iráni háborút a megélhetési költségek emelkedésével.

A Pentagon számításait máris vitatják, mondván,

egy korábbi becslés szerint csak a háború első hat napja során 11 milliárd dollárt „lőttek el”, így nem egyértelmű, hogyan jött ki a most közölt összeg.

Pete Hegseth háborús miniszter ugyanakkor határozottan védelmébe vette a kiadásokat. A kongresszusban így fogalmazott: az ár indokolt, ha ezzel megakadályozható, hogy Irán atomfegyverhez jusson. „Önök mennyit fizetnének, hogy ez ne történjen meg?” – tette fel a kérdést a képviselőknek.

Hegseth visszautasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint az Egyesült Államok beleragadt volna egy elhúzódó konfliktusba. Szerinte az ilyen kijelentések inkább az ellenfelek propagandáját erősítik.

Az Irán elleni támadásokat február végén indították, jelenleg pedig törékeny tűzszünet van érvényben. Az Egyesült Államok több tízezer katonát vezényelt a térségbe, és három repülőgép-hordozót is a Közel-Keleten tar – emlékeztet tudósításában a Reuters.

Közben a háború gazdasági hatásai egyre inkább érezhetők. Az energia- és nyersanyag-szállítások akadozása miatt emelkednek az üzemanyagárak, a műtrágyaszállítások elmaradása pedig a mezőgazdasági termékek költségeit növeli. Ez hozzájárul az infláció növekedéséhez. Az amerikai autósok is szembesülnek a benzinkutaknál a drágulással: közel négy éve nem volt ilyen magas az átlagár.

Mindez a közvélemény hangulatára is kihat. Egy friss felmérés szerint

az amerikaiak mindössze 34 százaléka támogatja az iráni háborút,

ami folyamatos visszaesést jelent az elmúlt hónapokhoz képest.