Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.27
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Donald Trump amerikai elnök felmutatja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezető rendeletet a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án. Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a viszonossági vám, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Kent Nishimura

A Legfelsőbb Bíróság eltörölte Donald Trump importvámjait

Jogsértők a vámok – súlyos jogi csapás érte a Trump-kormányzatot: az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken kimondta, hogy az elnök második ciklusának egyik központi intézkedése, az átfogó globális büntetővámok törvényellenesek.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága érvénytelenítette a Donald Trump által bevezetett átfogó kereskedelmi vámokat. A döntés komoly csapás az amerikai elnökre, aki második hivatali idejének egyik pilléreként tekintett a globális vámintézkedésekre és azok életbe léptetését „a Felszabadulás napjának” nevezte.

A testület kimondta: a Fehér Ház által idézett, 1977-ben elfogadott nemzetbiztonsági törvény – az úgynevezett Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Fellépés Törvény (International Emergency Economic Powers Act) – nem ad felhatalmazást az elnöknek vámok kivetésére. A bíróság indoklása szerint, ha a Kongresszus valóban ilyen rendkívüli jogkört kívánt volna adni az elnöknek, azt kifejezetten rögzítette volna a törvényben, ahogyan azt más vámjogszabályok esetében megtette.

Az ügy még november elején került a bíróság elé. A meghallgatáson konzervatív és liberális bírák egyaránt kemény kérdéseket tettek fel arról, hogy Donald Trump milyen jogi alapon hirdette meg a vámokat. Az elnök a döntés előtt komoly következményekkel fenyegetett: közösségi oldalán úgy fogalmazott, ha a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok ellen dönt ebben a „nemzetbiztonsági ügyben”, akkor az ország „nagy bajba kerül”.

A 6:3 arányú ítélet különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a bíróság konzervatív többségű. A három különvéleményt megfogalmazó bíró egyike, Brett Kavanaugh attól tart, hogy a döntés rövid távon komoly gyakorlati következményekkel járhat. Szerinte előfordulhat, hogy több milliárd dolláros visszatérítéseket kell kifizetni az importőröknek, ami jelentős terhet róhat az amerikai államkincstárra. Kavanaugh úgy fogalmazott: a visszafizetések lebonyolítása „kaotikus” folyamat lehet.

A vámokat tizenkét amerikai szövetségi állam és számos kisvállalkozás támadta meg a bíróságon, azzal érvelve, hogy az elnök túllépte hatáskörét. Az ügyhöz világszerte több ezer cég csatlakozott, köztük nagyvállalatok is, amelyek már benyújtották kártérítési igényeiket.

A piacok pozitívan reagáltak: a Wall Street vezető indexei enyhe emelkedéssel zártak. A Dow Jones, az S&P 500 és a Nasdaq egyaránt erősödött, több olyan vállalat részvénye is drágult, amely érintett volt a vámintézkedésekben.

Richard Neal demokrata képviselő a döntést „az amerikai nép, a jogállamiság és az Egyesült Államok globális gazdasági tekintélye győzelmeként” értékelte, hangsúlyozva: egyetlen elnök sem ruházhat magára olyan hatáskört, amelyet a törvényhozás nem adott meg neki.

A döntés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a vámháborús politika végét. A héten Trump még arról is beszélt, hogy minden olyan országra, amely üzleti kapcsolatban áll Iránnal, huszonöt százalékos amerikai vámot vetne ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×