Infostart.hu
eur:
365.03
usd:
311.54
bux:
133872.25
2026. április 27. hétfő Zita
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajoroszági testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke érkezik a CDU/CSU és a Szociáldemokrata Párt (SDP) koalíciós egyeztetésére Berlinben 2025. február 28-án. Az öt nappal korábbi elõrehozott német parlamenti választásokon a CDU/CSU gyõzött a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Újabb helyen épülhetnek mini atomerőművek

Markus Söder bajor miniszterelnök az atomenergia újbóli alkalmazását szorgalmazza Németországban, és modern „mini atomerőművek” építését tervezi Bajorországban – derül ki a Bild am Sonntag című lapnak adott interjújából. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) vezetője szerint „eljött egy új korszak ideje a nukleáris energiában”.

Söder a kis moduláris reaktorok (SMR) és a nukleáris fúzió alkalmazását támogatná. Friedrich Merz kancellár ezzel szemben nemrég „visszafordíthatatlannak” nevezte a német atomenergia-kivezetést.

A bajor miniszterelnök szerint a „nukleáris energia 2.0” nem a régi technológiákhoz való visszatérést jelenti, hanem egy új fejezetet a korábbi kockázatok nélkül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a régi atomerőművek újraindítására már túl késő, de Németországnak továbbra is szüksége van „alapterhelést biztosító és szén-dioxid-mentes” energiára. Bajorország készen áll egy kísérleti projekt megvalósítására – mondta.

Söder stratégiájának egyik kulcseleme az úgynevezett transzmutáció, amelynek során a nukleáris hulladékot újra üzemanyagként használnák fel. „Ésszerűbb újra felhasználni a régi atomhulladékot, mintsem millió évekre a föld alá temetni” – fogalmazott, és felszólította a szövetségi kormányt a transzmutációs szabályozás módosítására, hogy az ilyen készletek hasznosíthatók legyenek. Szerinte ezzel hosszabb távon a végleges hulladéktárolás kérdése is megoldható lenne.

A bajor tartomány jelentős forrásokat is irányítana a nukleáris fúzió fejlesztésére. Az Alpha nevű demonstrációs reaktor számára Bajorország akár 400 millió eurót is biztosítana, ipari és kutatóintézeti együttműködések keretében, azzal a céllal, hogy „szinte korlátlan mennyiségű tiszta energiát” tegyenek elérhetővé.

Söder a közel-keleti geopolitikai feszültségekre hivatkozva az energiafüggetlenség erősítését sürgette. „A nemzetközi konfliktus a Közel-Keleten megmutatja: ismét a technológiára kell támaszkodnunk az ideológia helyett” – mondta, hozzátéve, hogy Németország „ne panaszkodjon az energiaárakra, miközben az energiát külföldről szerzi be”. A mesterséges intelligencia és az elektromobilitás növekvő áramigénye szerinte stabil alapellátást igényel, amelyet modern atom- és gázerőművek biztosíthatnak.

Söder javaslatára reagálva a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke, Julia Verlinden az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a mini atomerőművek „különösen drága és kockázatos technológiát jelentenek, ami egyetlen problémát sem old meg, viszont újakat teremt”.

Verlinden szerint az atomenergiához való visszatérés felesleges, ha felgyorsítják a megújuló energiaforrások kiépítését. Úgy fogalmazott: az energiaszuverenitás, a megbízható ellátás és az alacsony árak megoldása a megújuló energia, amely „már ma is a legnépszerűbb energiaforrás Bajorországban”.

Címlapról ajánljuk
Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

A modern világ egyik legbiztosabbnak hitt rendszere, a légi közlekedés, 2026-ra meglepően sérülékennyé vált Európában. Nem egy külső sokk, hanem egymásra rakódó politikai és gazdasági döntések vezettek oda, hogy egyes reptereken már az alapvető működés feltételei is hiányoznak. A kerozinhiány nem pusztán energiaellátási probléma, hanem egy mélyebb strukturális feszültség tünete. Egy olyan rendszeré, amelyet túl szűkre szabtak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, de a Fidesz elnöki posztját megtartaná a párt kongresszusának támogatásával. Hasonló bejelentés Kósa Lajos alelnöktől is érkezett az este. A parlamenti frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, miközben a KDNP-ben is "generációváltás" indult: Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós szintén nem ülnek be az Országgyűlésbe. Kiderült, hogy Orbán Anita a külügyminiszteri poszt mellett miniszterelnök-helyettesi szerepet is betölt. A héten már 12 miniszter neve is nyilvánosságra került Magyar Péter leendő kormányában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×