Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajoroszági testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke érkezik a CDU/CSU és a Szociáldemokrata Párt (SDP) koalíciós egyeztetésére Berlinben 2025. február 28-án. Az öt nappal korábbi elõrehozott német parlamenti választásokon a CDU/CSU gyõzött a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Újabb helyen épülhetnek mini atomerőművek

Markus Söder bajor miniszterelnök az atomenergia újbóli alkalmazását szorgalmazza Németországban, és modern „mini atomerőművek” építését tervezi Bajorországban – derül ki a Bild am Sonntag című lapnak adott interjújából. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) vezetője szerint „eljött egy új korszak ideje a nukleáris energiában”.

Söder a kis moduláris reaktorok (SMR) és a nukleáris fúzió alkalmazását támogatná. Friedrich Merz kancellár ezzel szemben nemrég „visszafordíthatatlannak” nevezte a német atomenergia-kivezetést.

A bajor miniszterelnök szerint a „nukleáris energia 2.0” nem a régi technológiákhoz való visszatérést jelenti, hanem egy új fejezetet a korábbi kockázatok nélkül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a régi atomerőművek újraindítására már túl késő, de Németországnak továbbra is szüksége van „alapterhelést biztosító és szén-dioxid-mentes” energiára. Bajorország készen áll egy kísérleti projekt megvalósítására – mondta.

Söder stratégiájának egyik kulcseleme az úgynevezett transzmutáció, amelynek során a nukleáris hulladékot újra üzemanyagként használnák fel. „Ésszerűbb újra felhasználni a régi atomhulladékot, mintsem millió évekre a föld alá temetni” – fogalmazott, és felszólította a szövetségi kormányt a transzmutációs szabályozás módosítására, hogy az ilyen készletek hasznosíthatók legyenek. Szerinte ezzel hosszabb távon a végleges hulladéktárolás kérdése is megoldható lenne.

A bajor tartomány jelentős forrásokat is irányítana a nukleáris fúzió fejlesztésére. Az Alpha nevű demonstrációs reaktor számára Bajorország akár 400 millió eurót is biztosítana, ipari és kutatóintézeti együttműködések keretében, azzal a céllal, hogy „szinte korlátlan mennyiségű tiszta energiát” tegyenek elérhetővé.

Söder a közel-keleti geopolitikai feszültségekre hivatkozva az energiafüggetlenség erősítését sürgette. „A nemzetközi konfliktus a Közel-Keleten megmutatja: ismét a technológiára kell támaszkodnunk az ideológia helyett” – mondta, hozzátéve, hogy Németország „ne panaszkodjon az energiaárakra, miközben az energiát külföldről szerzi be”. A mesterséges intelligencia és az elektromobilitás növekvő áramigénye szerinte stabil alapellátást igényel, amelyet modern atom- és gázerőművek biztosíthatnak.

Söder javaslatára reagálva a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke, Julia Verlinden az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a mini atomerőművek „különösen drága és kockázatos technológiát jelentenek, ami egyetlen problémát sem old meg, viszont újakat teremt”.

Verlinden szerint az atomenergiához való visszatérés felesleges, ha felgyorsítják a megújuló energiaforrások kiépítését. Úgy fogalmazott: az energiaszuverenitás, a megbízható ellátás és az alacsony árak megoldása a megújuló energia, amely „már ma is a legnépszerűbb energiaforrás Bajorországban”.

Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tart délután kettő óta a Kutyapárt, három órakor elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Újraírják Brüsszelben az Európai Unió hatalmi egyensúlyát, ami könnyen egy intézményközi kereszttűz közepére állíthatja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Az Európai Parlament ugyanis új biztosítékokat követel az Európai Bizottsággal kötött keretmegállapodásban, hogy a szerződésekben rögzített jogköreit a mindennapi uniós döntéshozatalban is kézzelfoghatóbbá tegye. A frissített szöveg az EP-t a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóként kívánja elismertetni. A megállapodás ugyanakkor a tagállamok régi fenntartásai közepette születik, és igyekszik úgy bővíteni a parlamenti kontrollt, hogy formálisan ne borítsa fel az intézményi egyensúlyt. A valódi tét nem az aláírás pillanata, hanem az, hogy 2026 után a gyakorlatban mennyire tudja a Parlament következetesen kikényszeríteni az új jogokat, és hol húz ellenállási vonalat a Tanács.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×