Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
engineer working on checking equipment in solar power plant on the roof, Solar energy technology concept  and The energy concept of the universe and galaxies
Nyitókép: Pramote Polyamate/Getty Images

Kongatják a vészharangot – újabb gigantikus áramszünet fenyeget

Ismét sötétség fenyegeti Spanyolországot – már amennyiben éjszaka üt be a baj. A legnagyobb energia-szolgáltató szerint a napelemekből betáplált áram ingadozásai miatt bármikor újabb, az áprilisihoz hasonló tömeges áramszünetek jöhetnek.

Spanyolországban továbbra is gondokat okozhat a „nettó zéró” cél forszírozott ütemben való teljesítése – azaz, a nulla-emissziós energiatermelés álma. A spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica arra figyelmeztetett: hogy az országot újra áramszünetek fenyegetik.

Ez mindössze néhány hónappal azután hangzott el, hogy

áprilisban milliók maradtak áram nélkül az Ibériai-félszigeten.

A cég gyors változtatásokat sürget a hálózat működtetésében, miután egy friss jelentés szerint a napelemek okozta feszültségingadozások veszélyeztetik az ellátás biztonságát.

Az európai áram-hálózatokat összefogó szervezet, az Entsoe anyaga szerint az áprilisi leállások egy láncreakció eredményei voltak: több dél-spanyolországi nap- és szélerőmű hirtelen, szinte egy időben vált le a hálózatról, ami perceken belül országos zavart okozott.

A rendszer összeomlásával hoznak összefüggésbe legkevesebb öt halálesetet,

miközben az üzemzavar világszerte ráirányította a figyelmet Spanyolország megújuló energiaforrásokra épülő energiapolitikájára – pontosabban arra, hogy túlzottan a napenergiára támaszkodik az energiatermelésben.

A Pedro Sánchez vezette szocialista kormány azonban továbbra is tagadja, hogy a megújuló energia lenne a hibás és azzal magyarázkodik, hogy a rosszul megtervezett hálózat volt az ok. Közben az Entsoe is megerősítette: a problémát elsősorban az okozta, hogy a napenergia-telepek másképp működnek, mint a hagyományos erőművek, és hirtelen feszültségváltozásokra hajlamosak.

A spanyol piacfelügyeleti hatóság (NCMC) a héten rendkívüli intézkedéseket javasolt, érvelése szerint azért, mert „elterjedtek a feszültséget nagyobb ugrásokkal és nem fokozatosan változtató napenergia-telepek”. A tetőkre szerelt napelemek miatt az otthonok és vállalkozások napsütés idején kevesebb áramot vonnak ki az országos hálózatból, viszont például a hirtelen megjelenő felhők miatt, gyorsan több áramot igényelhetnek.

A felügyelőszerv úgy véli, hogy szigorítani kell a feszültség-szabályozás és az áramszolgáltatás határértékeit, hogy a hirtelen ingadozások ne érjék felkészületlenül a szolgáltatókat. Az új szabályokat ötnapos konzultáció után vezetnék be, egyelőre harminc napra.

A történteket Nagy-Britanniában is élénk érdeklődés kíséri, mivel politikai vita folyik az úgynevezett „nettó zéró” célról

– amelyet például teljesen elvet a népszerűségében a kormánypártot immár megelőző radiális jobboldali erő, a Reform Párt. A brit Nemzeti Energia Rendszerirányító szerint az országot nem fenyegeti az ibériaihoz hasonló áramszünet, mert az áram-előállítóknak már most kötelező részt venniük a feszültségszabályozásban.

Ennek ellenére a spanyol eset ismét vitát indított arról, hogy a „zöldítés” tempója nem veszélyezteti-e az ellátásbiztonságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×