Dühösek a kormányra, mert nem hozza nyilvánosságra az áramszünet okát – mondta egy nagy spanyol energiacég neve elhallgatását kérő főnöke a londoni Timesnak. Szerinte ezzel az egész ágazatot rossz színben tüntetik fel. "Jó lenne tudni az okot, mert akkor el lehetne kerülni, hogy megismétlődjön, és ellenállóbbá tehetnénk a rendszert" – mondta.

Egy másik brit lap, a Telegraph arról írt, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök szocialista kormánya el akarja tussolni, mi történt valójában. Más médiumok szerint ez alaptalan összeesküvés-elmélet.

Az első magyarázatok szerint a megújuló energiára való túlzott támaszkodás okozta az áramszüneteket, de szakértők véleményeiből kiderült, hogy ennél összetettebb a kép.

Pedro Sánchez kormányfő és a nemzeti hálózat, a Red Electrica szintén bírálta az áramtermelő cégeket, mondván, azok nem biztosították az egyenletes feszültséget a rendszerben. A Timesnak nyilatkozó illetékes viszont ezt hadüzenetnek nevezte, másokkal együtt azt állítva, hogy valójában a részben állami tulajdonú hálózatfenntartó cég a hibás.

A Red Electrica 20 százalékát ellenőrzi az állam, a cég követi a kormány utasításait és élén egy volt szocialista miniszter, Beatriz Corredor áll – írja a Times. A Telegraph emlékeztet: Beatriz Corredornak - aki hatszor annyi fizetést kap, mint a kormányfő – nem volt tapasztalata az ágazatban, és emiatt bírálták is.

Az előző, lemondott főnök szerint a kormány "messianisztikus hévvel erőltette zöld céljait, de úgy, hogy nem tette meg a lépéseket, amelyek segítettek volna azok megvalósításában".

"Ők a rendszerfenntartók, ők felelősek azért, hogy stabil legyen a rendszer és legyen benne annyi kapacitás, amely képes elviselni a kilengéseket, pont az ilyen helyzetekben" – fejtegette a Timesnak nyilatkozó spanyol illetékes.

A Telegraphnak Brüsszelben azt mondták: a hatóságok egy kísérletet folytattak, hogy megtudják, meddig tudják feszíteni a rendszert, hogy minél több megújuló forrásból származó áramot vegyen fel. Az elmélet szerint ez azért történt, hogy felkészüljenek 2027-re, amikorra leállítják a spanyol atomerőműveket, amely célhoz egyébként Pedro Sánchez ragaszkodik.

A hálózatban állítólag április 28. előtt napokkal "vadul kilengett" a feszültség, és órákkal az eset előtt is átlépte a kritikus szintet.

Mindez az 1986-os csernobili balesetre emlékeztetett, amely előtt szintén túlterheléses teszt folyt.

A Telegraph nem szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a spanyol áramszünet valóban egy balul sikerült kísérlet eredménye volt-e, de megjegyzi: ha kiderül, hogy igen, és hogy ezt egy hónapon át titkolták, akkor a spanyol szocialisták "egy nemzedékre elásták magukat".

A nettó zéró emisszióval kapcsolatban általában szkeptikus lap ugyanakkor megjegyzi: több országban még magasabb a zöld energia aránya és ott nem volt áramszünet, a valódi gond a spanyol hálózattal volt, amely nem tudta egyenletes szinten tartani a feszültséget.

Vádak és ellenvádak hangzottak el, hogy nem volt elég "inercia" a hálózatban, amely lehetővé tette volna, hogy az ellenálljon a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyhiányból fakadó feszültségingadozásnak.

A gond az, hogy szemben a hagyományos gáz- és atomerőművekkel, amelyekben még egy darabig forognak a rotorok, amikor nem kapnak energiát, a szél- és naperőművekben nincs ilyen "forgó tömeg", amely fenntarthatja ezt a tehetetlenséget.

A jelentős részben megújuló forrásokra támaszkodó spanyol hálózatban így az áramszünet előtt 50 Hz alá esett a frekvencia.

A kormány azt állította, hogy az áramszünet előtt hirtelen 2,2 gigawattal esett az áramtermelés és a hálózatba táplált energia, ez okozta a katasztrofális áramszünethez vezető láncreakciót. A Telegraph forrásai szerint azonban a rendszernek egy 3 gigawattos kiesést is el kellett volna viselnie.

Ami történt, az az, hogy az éveken át tartó, elégtelen befektetések miatt a hálózat nem volt elég rugalmas – mondta a lapnak Tancrede Fulop, a Morningstar befektetéselemző cég megújuló forrásokkal foglalkozó szakértője.

A Bank of America szerint Spanyolország az elmúlt öt évben minden, a megújuló energiaforrásokra fordított 1 eurós kiadáshoz képest 35 centet fektetett a hálózatba, míg Németországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 0,8 volt.

Szakértők megjegyezték, hogy a spanyol (és portugál) eset ráirányítja a figyelmet arra, hogy a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználása megköveteli a hálózat modernizálását, az áramot tároló akkumulátorok növelését és a hálózatot szinkronban tartó technológiákba való befektetést.