Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
F-16-os vadászbombázó állomásozik a lengyel haderő 32-es számú taktikai légitámaszpontján a Lódzi vajdaságban levő Lasknál 2025. szeptember 11-én, Donald Tusk lengyel miniszterelnök laski látogatásának napján. A varsói külügyminisztérium bejelentette, hogy Lengyelország kérésére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését a lengyel légtér előző napi orosz megsértése miatt, Csehország pedig kész helikoptereket küldeni Lengyelországba légterének védelmére.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.

Az adminisztratív katonai nyilvántartás bevezetése nem jelentené a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, hanem azt a célt szolgálná, hogy a hadsereg áttekintést kapjon arról, kikkel és milyen beosztásokban számolhat egy esetleges mozgósítás során. Karel Řehka cseh vezérkari főnök szerint mindez egy online kérdőív formájában valósulna meg.

A december 12. és 15. között 1007 ember bevonásával készült kutatás szerint az adminisztratív katonai nyilvántartást leginkább a 60 év feletti férfiak támogatják: ebben a csoportban a megkérdezettek 69 százaléka értett egyet vele. „Ennek az lehet az oka, hogy ők maguk is átélték a katonai szolgálatot, ezért támogatják az adminisztratív nyilvántartást. Ráadásul ez a csoport közvetlenül nem érintett, így nagyobb a hajlandóság a támogatásra, mivel rájuk nincs hatással” – magyarázta Tereza Friedrichová, az NMS ügynökség elemzője.

A nőknél ezzel szemben az életkor növekedésével csökken a támogatottság. Az adminisztratív nyilvántartásba azok a cseh állampolgárok kerülnének, akik 18 és 60 év közöttiek, és akikre a katonai szolgálat kötelező lehet.

A felmérésből az is kiderült, hogy

tízből nyolc cseh nem regisztrálná magát a nyilvántartásba,

ha erre nem lenne kötelezve. Önkéntesen a válaszadók 15 százaléka tenné ezt meg. A felmérést végző szakemberek szerint ez elsőre kevésnek tűnhet, de az abszolút számok tekintetében ez azt jelenti, hogy akár egymillió állampolgár is hajlandó lenne regisztrálni, ami pedig meglehetősen nagy érdeklődést mutat egy ilyen típusú intézkedés iránt.

Az adminisztratív katonai nyilvántartást pártállástól függetlenül támogatják a választók. Kissé magasabb a támogatottság az ellenzékbe szorult Spolu, a Kalózpárt és a STAN szavazói körében, körülbelül 70 százalék. A kormánypártok támogatói között az arány 50 százalék vagy annál alacsonyabb. A kormányzó Autósok párt elnöke, Petr Macinka már az októberi parlamenti választások előtt jelezte, hogy pártja javasolni fogja az úgynevezett önkéntes katonai kiképzés lehetőségét, amelynek előnye az lenne, hogy válsághelyzetben növelné a lakosság felkészültségét.

Az adminisztratív nyilvántartás bevezetését Karel Řehka vezérkari főnök szeretné javasolni Andrej Babiš miniszterelnöknek és kormányának.

Az elképzelést Petr Pavel köztársasági elnök is támogatja. „Ma olyan helyzetben vagyunk, amikor látjuk, hogy a tartalékos állomány kizárólag önkéntességen alapuló kiépítése – vagyis az aktív tartalékos rendszer – már nem elegendő, ugyanakkor elveszítjük a mozgósítás képességét is” – fogalmazott az államfő. A cseh hadseregben az idei év elején mintegy 24 ezer hivatásos katona szolgált. Az aktív tartalékosok száma 4500-ra tehető.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×