Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
F-16-os vadászbombázó állomásozik a lengyel haderő 32-es számú taktikai légitámaszpontján a Lódzi vajdaságban levő Lasknál 2025. szeptember 11-én, Donald Tusk lengyel miniszterelnök laski látogatásának napján. A varsói külügyminisztérium bejelentette, hogy Lengyelország kérésére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését a lengyel légtér előző napi orosz megsértése miatt, Csehország pedig kész helikoptereket küldeni Lengyelországba légterének védelmére.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.

Az adminisztratív katonai nyilvántartás bevezetése nem jelentené a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, hanem azt a célt szolgálná, hogy a hadsereg áttekintést kapjon arról, kikkel és milyen beosztásokban számolhat egy esetleges mozgósítás során. Karel Řehka cseh vezérkari főnök szerint mindez egy online kérdőív formájában valósulna meg.

A december 12. és 15. között 1007 ember bevonásával készült kutatás szerint az adminisztratív katonai nyilvántartást leginkább a 60 év feletti férfiak támogatják: ebben a csoportban a megkérdezettek 69 százaléka értett egyet vele. „Ennek az lehet az oka, hogy ők maguk is átélték a katonai szolgálatot, ezért támogatják az adminisztratív nyilvántartást. Ráadásul ez a csoport közvetlenül nem érintett, így nagyobb a hajlandóság a támogatásra, mivel rájuk nincs hatással” – magyarázta Tereza Friedrichová, az NMS ügynökség elemzője.

A nőknél ezzel szemben az életkor növekedésével csökken a támogatottság. Az adminisztratív nyilvántartásba azok a cseh állampolgárok kerülnének, akik 18 és 60 év közöttiek, és akikre a katonai szolgálat kötelező lehet.

A felmérésből az is kiderült, hogy

tízből nyolc cseh nem regisztrálná magát a nyilvántartásba,

ha erre nem lenne kötelezve. Önkéntesen a válaszadók 15 százaléka tenné ezt meg. A felmérést végző szakemberek szerint ez elsőre kevésnek tűnhet, de az abszolút számok tekintetében ez azt jelenti, hogy akár egymillió állampolgár is hajlandó lenne regisztrálni, ami pedig meglehetősen nagy érdeklődést mutat egy ilyen típusú intézkedés iránt.

Az adminisztratív katonai nyilvántartást pártállástól függetlenül támogatják a választók. Kissé magasabb a támogatottság az ellenzékbe szorult Spolu, a Kalózpárt és a STAN szavazói körében, körülbelül 70 százalék. A kormánypártok támogatói között az arány 50 százalék vagy annál alacsonyabb. A kormányzó Autósok párt elnöke, Petr Macinka már az októberi parlamenti választások előtt jelezte, hogy pártja javasolni fogja az úgynevezett önkéntes katonai kiképzés lehetőségét, amelynek előnye az lenne, hogy válsághelyzetben növelné a lakosság felkészültségét.

Az adminisztratív nyilvántartás bevezetését Karel Řehka vezérkari főnök szeretné javasolni Andrej Babiš miniszterelnöknek és kormányának.

Az elképzelést Petr Pavel köztársasági elnök is támogatja. „Ma olyan helyzetben vagyunk, amikor látjuk, hogy a tartalékos állomány kizárólag önkéntességen alapuló kiépítése – vagyis az aktív tartalékos rendszer – már nem elegendő, ugyanakkor elveszítjük a mozgósítás képességét is” – fogalmazott az államfő. A cseh hadseregben az idei év elején mintegy 24 ezer hivatásos katona szolgált. Az aktív tartalékosok száma 4500-ra tehető.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×