Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.49
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. december 13-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: azt akarjuk, hogy Magyarország nagy és gazdag legyen

Tiszteletet kiváltó nagy nemzet vagyunk és ez legyen nyilvánvaló az egész világ számára - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények című műsorának különkiadásában hétfőn este sugárzott interjúban.

A kormányfő célként jelölte meg, hogy eközben legyenek nagy gazdasági sikereink, ez nemcsak gazdasági szinten jó, hanem a magyar családokat is gazdagítja. A magyarok legyenek jómódúak - foglalta össze a célkitűzéseket a kormányfő, aláhúzva: ő erre vállalkozott.

Rámutatott: ehhez fel kellett rúgni jó néhány tabut, teljesen új adórendszert kellett bevezetni, a családokat kellett a középpontba állítani, az IMF-et haza kellett küldeni, a nagy multikat be kellett vonni a közteherviselésbe és még nagyon sok munka van, hogy elérjenek oda, hogy elmondhassák:

a magyarok egy jómódú családokból álló nemzet.

A vele készült interjúban a kormányfő arról beszélt: attól függetlenül, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásától visszakozott az Európai Unió, "az irány nem változott" Brüsszelben.

Most egy háborúmentes karácsonyunk lesz, de a háborús veszély nem múlt el, mert az EU - leszámítva Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát - továbbra is "a háború felé mozdul, arra tart" - fogalmazott. Utalt arra, hogy a három országot kivéve a többi tagállam úgy döntött, Ukrajna két évre 90 milliárd eurót kaphat.

Mivel azonban "az uniónak nincs pénze", úgy döntöttek, hogy a bankároktól kérnek kölcsön, "miközben tudjuk, hogy az a pénz, amit Ukrajnának adunk kölcsönbe, soha nem jön vissza" - jelentette ki. Orbán Viktor rámutatott: a végén az uniós tagállamoknak kell helytállniuk a bankárok felé, s - miután a hitelfelvétel mögé garanciát kell tenni - az volt a kérdés, ki vállalja ezt. Ekkor mondták a szlovákok, a csehek és a magyarok, hogy ebben nem hajlandóak részt venni - emlékeztetett.

"Mi a saját adófizető polgáraink egyetlen adóforintját sem akarjuk betenni egy ilyen kétes kölcsönmanőverbe,

(…) mi ebből kimaradtunk, a többiek meg benne vannak a slamasztikában" - vélekedett a kormányfő. A magyar családoknak 400 milliárd forintjába került volna a brüsszeliek manővere, azaz ennyit sikerült spórolni a magyar családok számára.

Orbán Viktor azt mondta, az egyik legélesebb választóvonal ma az európai és a magyar politikában az, hogy vannak háborúpártiak és vannak békepártiak. Hozzátette, Magyarországon a Tisza Párt a háborús párt, a Fidesz-KDNP a békepárt, Európában az Európai Néppárt a háborús párt, a Patrióták pedig a békepárt.

A kormányfő azt mondta, a többségben lévő európai háborús párt bejelentette, hogy Európának 2030-ig készen kell állni arra, hogy megvív egy háborút Oroszországgal. "Ha ez így van, márpedig most ez így van, akkor a várható háború előtti utolsó magyar parlamenti választás 2026-ban lesz Magyarországon" - fogalmazott, úgy értékelve, ennek a választásnak a háború vagy a béke lesz a fő kérdése.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×