Németország 52 milliárd euróért tervez mintegy 500 önjáró löveget rendelni a német KNDS Holding és az ugyancsak német Rheinmetall konzorciumától – írta meg a napokban a Bloomberg. Az európai hadiipari vállalatok sorra kapják a hasonló megrendeléseket, mert a kontinens fegyverkezni kezdett a védelmi kiadások kötelező növeléséről szóló NATO-döntés és az orosz–ukrán háború kirobbanása után.

„Az európai hadiipari cégek felpörgették a gyártásukat és új leányvállalatokat hoznak létre. A német Rheinmetall például új üzemet nyitott Litvániában, Romániában és Magyarországon is. A gazdaságban ugyanakkor ennek még nincs látványos eredménye” – mondta az InfoRádióban Wagner Péter.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője kifejtette azt is, hogy a védelmi ipar aránya még mindig szerény ahhoz, hogy a gazdasági növekedésben ennek látható eredményei legyenek, és munkaerő-vándorlás is csak most indult el a nem prosperáló termelő ágazatokból a védelmi iparba. Példaként említette Németországban a gépjárműgyártást, amely súlyos problémákkal néz szembe a kínai elektromos járművek előretörése miatt, ezért onnan jelentős munkaerő áramlik át a védelmi projektekhez.

Wagner Péter kiemelte, hogy Európának korábban a legfontosabb katonai szövetségese, az Egyesült Államok volt az első számú hadiipari beszállítója, de a cél az európai–amerikai viszony megváltozása, különösen az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági statégiájának kihirdetése után, hogy az európai hadi ipari megrendelések lehető legnagyobb része kerüljön európai cégekhez.

Az elemző becslése szerint a fegyverkezésre szánt európai pénzek 30 százalék megy már csak a kontinens határain túlra, és 70 százalék Európában, és úgy látja, ez az arány tovább nő majd Európa javára az Egyesült Államok Európa-politikájának hatására.

„Minél kevésbé számíthatunk az Egyesült Államokra, annál inkább kell magunkra számítani, és annál inkább kell a hazai védelmi ipari képességeket fejleszteni” – jelentette ki Wagner Péter.

Az Egyesült Államok múlt héten megjelent új nemzetbiztonsági stratégiája Európát már nem szövetségesként, hanem riválisként említi. A dokumentum szerint nem biztos, hogy bizonyos európai országok gazdasági és katonai ereje akkora marad, hogy megbízható szövetségesei legyenek az USA-nak, ezért Washingtonban az az elvárás, hogy Európa álljon a saját lábára és maga gondoskodjon a védelméről.