Infostart.hu
eur:
377.87
usd:
320.57
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
USA EU Tariff Conflict as US and European trade war or American tariffs as two opposing cargo freight containers as an international economic dispute over import and exports concept.
Nyitókép: Getty Images / wildpixel

Brüsszel az ellenvámok helyett más módon vágna vissza Washingtonnak

Az Európai Bizottság késlelteti a választ az Egyesült Államokkal szembeni viszonvámok kérdésében. Előzőleg Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámokat helyezett kilátásba. Brüsszel viszont egyelőre diplomáciai megoldásban érdekelt.

Donald Trump közölte: augusztus 1-jétől egy sor országot sújthat 30 százalékos büntetővámmal. Köztük van – kereskedelmi blokként – az Európai Unió. Brüsszel azonban egyelőre nem akarja fokozni a feszültséget. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a diplomáciai megoldásban bízik, miközben a tagállamok között továbbra sincs egységes álláspont arról, hogyan kezeljék a washingtoni nyomásgyakorlást.

Emiatt az unió egyelőre nem vezeti be az amerikai árukra kiszabni tervezett 21 milliárd eurónyi válaszvámot, amely eredetileg július 15-én lépett volna életbe. Von der Leyen vasárnap közölte:

a döntést augusztus elejéig felfüggesztik, abban bízva, hogy sikerül megegyezni Washingtonnal.

Trump szombaton jelentette be, hogy az EU-val és Mexikóval szemben egyaránt 30 százalékos vámot tervez bevezetni augusztus 1-jétől. Brüsszelben sokan úgy értelmezik a közlést, mint az amerikai elnök tárgyalási taktikáját, és nem számítanak arra, hogy valóban bevezeti a szankciókat. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint „ilyen mértékű vámemelés az amerikai befektetők körében is negatív reakciót váltana ki – mi hiszünk a piac erejében”.

Friedrich Merz német kancellár egy vasárnapi interjúban megerősítette: pénteken beszélt Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Trump elnökkel is, és úgy látja, „még van két hét arra, hogy észszerű megállapodás szülessen”. A német pénzügyminiszter, Lars Klingbeil szintén tárgyalásra buzdított, de figyelmeztetett, „ha nem születik igazságos megállapodás, akkor határozott ellenintézkedésekre lesz szükség az európai munkahelyek és vállalatok védelmében”.

Az uniós vámintézkedések második csomagja, amely további 95 milliárd eurónyi amerikai importterméket érintene – köztük repülőgépeket, alkoholt és élelmiszereket –, már csak tagállami jóváhagyásra vár. A lista összege végül 72 milliárd euróra csökkent, miután több kormány kérte a számukra fontos termékek kivételét. A bizottság hétfőn továbbítja a javaslatot a tagállamoknak, de Ursula von der Leyen hangsúlyozta: „Nem alkalmazzuk még az EU új, nyomásgyakorlás ellen fellépő eszközeit. Ez például az amerikai cégek közbeszerzésekből való kizárását is lehetővé tenné. A mechanizmus, rendkívüli helyzetekre készült – és még nem tartunk ott.”

A bizottság bejelentette: politikai megállapodás született Indonéziával egy szabadkereskedelmi egyezményről, amelyet szeptemberre véglegesítenének. A megállapodás kilencévnyi tárgyalás után született meg.

Az olasz politikai elit eközben megosztottan reagált Brüsszel stratégiájára.

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes – a jobboldali radikális Liga vezetője és Trump lelkes támogatója – úgy fogalmazott: „Trumpnak semmi oka célkeresztbe venni Olaszországot, de újra egy németek vezette Európa hibáiért fizetünk.” Az agrárszektor legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Coldiretti úgy becsüli, ha életbe lépnének a vámok, az 2,3 milliárd euró közvetlen veszteséget jelentene az olasz élelmiszerexportnak.

Ezzel szemben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap este bizakodó hangot ütött meg, szerinte a kereskedelmi háború a Nyugaton belül mindenkit meggyengítene a közös globális kihívásokkal szemben. Európának megvan az ereje, hogy érvényesítse az álláspontját és előnyös megállapodást kössön.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×