Donald Trump közölte: augusztus 1-jétől egy sor országot sújthat 30 százalékos büntetővámmal. Köztük van – kereskedelmi blokként – az Európai Unió. Brüsszel azonban egyelőre nem akarja fokozni a feszültséget. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a diplomáciai megoldásban bízik, miközben a tagállamok között továbbra sincs egységes álláspont arról, hogyan kezeljék a washingtoni nyomásgyakorlást.
Emiatt az unió egyelőre nem vezeti be az amerikai árukra kiszabni tervezett 21 milliárd eurónyi válaszvámot, amely eredetileg július 15-én lépett volna életbe. Von der Leyen vasárnap közölte:
a döntést augusztus elejéig felfüggesztik, abban bízva, hogy sikerül megegyezni Washingtonnal.
Trump szombaton jelentette be, hogy az EU-val és Mexikóval szemben egyaránt 30 százalékos vámot tervez bevezetni augusztus 1-jétől. Brüsszelben sokan úgy értelmezik a közlést, mint az amerikai elnök tárgyalási taktikáját, és nem számítanak arra, hogy valóban bevezeti a szankciókat. Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint „ilyen mértékű vámemelés az amerikai befektetők körében is negatív reakciót váltana ki – mi hiszünk a piac erejében”.
Friedrich Merz német kancellár egy vasárnapi interjúban megerősítette: pénteken beszélt Ursula von der Leyennel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Trump elnökkel is, és úgy látja, „még van két hét arra, hogy észszerű megállapodás szülessen”. A német pénzügyminiszter, Lars Klingbeil szintén tárgyalásra buzdított, de figyelmeztetett, „ha nem születik igazságos megállapodás, akkor határozott ellenintézkedésekre lesz szükség az európai munkahelyek és vállalatok védelmében”.
Az uniós vámintézkedések második csomagja, amely további 95 milliárd eurónyi amerikai importterméket érintene – köztük repülőgépeket, alkoholt és élelmiszereket –, már csak tagállami jóváhagyásra vár. A lista összege végül 72 milliárd euróra csökkent, miután több kormány kérte a számukra fontos termékek kivételét. A bizottság hétfőn továbbítja a javaslatot a tagállamoknak, de Ursula von der Leyen hangsúlyozta: „Nem alkalmazzuk még az EU új, nyomásgyakorlás ellen fellépő eszközeit. Ez például az amerikai cégek közbeszerzésekből való kizárását is lehetővé tenné. A mechanizmus, rendkívüli helyzetekre készült – és még nem tartunk ott.”
A bizottság bejelentette: politikai megállapodás született Indonéziával egy szabadkereskedelmi egyezményről, amelyet szeptemberre véglegesítenének. A megállapodás kilencévnyi tárgyalás után született meg.
Az olasz politikai elit eközben megosztottan reagált Brüsszel stratégiájára.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes – a jobboldali radikális Liga vezetője és Trump lelkes támogatója – úgy fogalmazott: „Trumpnak semmi oka célkeresztbe venni Olaszországot, de újra egy németek vezette Európa hibáiért fizetünk.” Az agrárszektor legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Coldiretti úgy becsüli, ha életbe lépnének a vámok, az 2,3 milliárd euró közvetlen veszteséget jelentene az olasz élelmiszerexportnak.
Ezzel szemben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap este bizakodó hangot ütött meg, szerinte a kereskedelmi háború a Nyugaton belül mindenkit meggyengítene a közös globális kihívásokkal szemben. Európának megvan az ereje, hogy érvényesítse az álláspontját és előnyös megállapodást kössön.







