Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.48
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A 2019. január 22-i képen kerámiamasszát tölt műanyag öntőformába egy dolgozó a Rosenthal porcelánüzemében, a bajorországi Selbben. Az étkészletek, üvegpoharak és porcelán dísztárgyak gyártására szakosodott céget Philipp Rosenthal német iparos alapította 1879-ben, a selbi gyárat pedig egy évtizeddel később nyitotta meg. A Németországban piacvezető Rosenthal a vállalat székhelyén, Selben kívül Speichersdorfban üzemeltet gyárat, és 2012-ben világszerte kilencszáz alkalmazottat foglalkoztatott.
Nyitókép: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

A németek keménykednének Donald Trumppal

"Határozott" intézkedések bevezetését szorgalmazta az Európai Unió részéről az Egyesült Államokkal szemben Lars Klingbeil német pénzügyminiszter vasárnap abban az esetben, ha az importvámokról folytatott tárgyalásokon nem sikerül megfékezni az egyre súlyosbodó globális kereskedelmi háborút. Valamivel később Friedrich Merz német kancellár egy interjúban úgy vélte, az ellenintézkedésekkel augusztus 1-ig várni kellene.

"Ha nem sikerül tárgyalás útján igazságos megoldást találni, akkor határozott ellenlépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük az európai munkahelyeket és vállalatokat" - mondta a német miniszter a Süddeutsche Zeitung című lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: "továbbra is a kezünket nyújtjuk, de nem fogunk mindenbe belemenni".

Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán szombaton megjelent bejegyzése szerint 30 százalékos vám kivetését tervezi az Európai Unióból és Mexikóból érkező termékekre augusztus 1-jétől. Németország tavaly 161 milliárd euró értékben exportált oda termékeket, elsősorban autókat, autóalkatrészeket, gépeket és gyógyszeripari cikkeket. A német kormány adatai szerint ezzel 2024-ben az Egyesült Államok viszonylatában a kereskedelmi többlet megközelítette a 70 milliárd eurót.

Lars Klingbeil szerint Trump vámpolitikájának csak vesztesei lennének, és a vita lehűtésére lenne szükség. A német miniszter hangsúlyozta, hogy a konfliktus az amerikai gazdaságot legalább annyira fenyegeti, mint az európai vállalatokat.

"Senkinek nincs szüksége most új fenyegetésekre és provokációkra" - tette hozzá Klingbeil. A miniszter szerint folytatni kell a komoly és célzott egyeztetéseket az Egyesült Államokkal, és az EU egységes és elkötelezett amellett, hogy igazságos megállapodás szülessen.

Intenzív tárgyalásokat folytatott egymással a hét végén Friedrich Merz német kancellár a francia államfővel és az Európai Bizottság elnökével az Egyesült Államokkal szembeni egyre súlyosbodó kereskedelmi háború megoldásáról.

"Ki akarjuk használni ezt a két és fél hetet augusztus 1-ig, hogy megoldást találjunk, elkötelezett vagyok emellett" - jelentette ki Merz az ARD német televízióban vasárnap, kiemelve, hogy alapos egyeztetéseket folytatott a témában Emmanuel Macron francia elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Donald Trump amerikai elnökkel is.

Friedrich Merz közölte: a német gazdaságot súlyosan érintenék, "az exportáló vállalatokat alapjaiban rengetnék meg" a védővámok, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy Washington ne vezesse be ezeket a 30 százalékos vámokat.

Most egységre van szükség Európában és értelmes párbeszédre az amerikai elnökkel

- mondta Merz, hozzátéve, hogy az ellenintézkedések bevezetését sem szabad kizárni.

A német kancellár azt mondta, támogatja a francia elképzelést arról, hogy fel kell készülni hiteles ellenintézkedések bevezetésére is, de azokkal szerinte augusztus 1-ig várni kellene.

Merz szerint az EU és az Egyesült Államok között a tárgyalások "meglehetősen előrehaladott szakaszban" vannak már, és utalt arra is, hogy más esetekben Trump éppen "az észszerű megoldás" megtalálása előtt helyezett kilátásba ilyen védővámokat.

"Ebben reménykedem Európa esetében is" - mondta Merz.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×