A St. Francis Xavier Egyetem (St. Francis Xavier University) kutatócsoportja, Karen L. Blair vezetésével eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy feltérképezze, milyen egészségügyi és pszichés hatásokkal jár a párkapcsolatban élőkre nézve a vonzalom nyilvános megnyilvánulása.

A kutatók ugyanakkor szükségesnek látták annak vizsgálatát is, hogy a többségi társadalom tagjai – első lépésben a heteroszexuális férfiak – milyen biológiai és érzelmi reakciókat adnak, ha azonos nemű, illetve külön nemű párok nyilvános interakcióit látják – írta a psypost.com.

Nyálminták alapján mérték a stressz szintjét

A kísérlet során a heteroszexuális férfi résztvevőknek különböző tematikájú diavetítéseket mutattak be. A vizuális ingerek az alábbi kategóriákba tartoztak:

• Csókolózó, illetve kézen fogva sétáló férfi párok,
• Csókolózó, illetve kézen fogva sétáló vegyes nemű párok,
• Semleges és unalmas mindennapi tárgyak (például gemkapcsok),
• Undort keltő képek (például rothadó hús, romlott ételek és kukacok).

A kutatók a képblokkok megtekintése között kérdőívek segítségével rögzítették a szubjektív visszajelzéseket, valamint nyálmintákat gyűjtöttek a résztvevőktől. A mintákban a nyál alfa-amiláz (salivary alpha-amylase – sAA) szintjét elemezték, amely a tudományos konszenzus szerint a szimpatikus idegrendszer aktivitásának, valamint a szervezet fiziológiai stresszszintjének megbízható objektív mutatója.

Az eredmények

A laboratóriumi mérések azt mutatták, hogy

a heteroszexuális férfi alanyok szervezetében az azonos nemű férfiak csókolózását bemutató képek láttán kimutathatóan megemelkedett az alfa-amiláz szintje.

Ez az élettani növekedés statisztikailag megegyező mértékű volt azzal a biológiai stresszreakcióval, amelyet a kifejezetten undort keltő, romló élelmiszereket és férgeket ábrázoló fotók váltottak ki a vizsgált csoportból.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a kutatás az automatikus, nem tudatosuló fiziológiai válaszok feltérképezésére irányult. Az adatok hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a környezetből érkező reflexszerű reakciók miként befolyásolják a szexuális kisebbségek nyilvános térben tapasztalható komfortérzetét és biztonságát.