Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal, miután Washington heteken át tartó tárgyalásai nem vezettek átfogó kereskedelmi megállapodáshoz az Egyesült Államok e kulcsfontosságú kereskedelmi partnereivel.

„Ahogy már megszokhattuk a vámháborúban, a bejelentések az Egyesült Államok elnökétől jellemzően saját közösségimédia-platformján, a Truth Socialon érkeznek, és nem kapcsolódik hozzájuk semmiféle elnöki rendelet, amiből a jogi hatályra lehetne következtetni” – mondta Szabó Dániel. A Portfolio elemzője hozzátette: a 30 százalékos alapvám augusztus 1-jétől lenne érvényes az uniós importra, és ráadásul bizonyos szektoroknál, amelyek a magyar gazdaság szempontjából fontosak, például a járműipari termékeknél – nemcsak az autóknál, hanem az autóalkatrészeknél is – érvényes lenne egy 25 százalékos kiegészítő vám.

„Az Európai Unión belül alapvetően mindenki arra számít, lesz megegyezés, egy olyan tárgyalási keret, amelyen belül majd tovább lehet tárgyalni az augusztus elsejei határidő után” – hívta fel a figyelmet Szabó Dániel, és jelezte,

az Európai Unió „nem letolt nadrággal várja” azt, hogy Donald Trump alkalmazza a kereskedelmi korlátozásokat,

hanem több nagyon komoly szankciós lépéssel is készül arra az esetre, ha nem sikerülne megegyezni a határidőig.

Magyarország esetében, függően attól, hogy a német járműipari értékláncot mennyiben érinti ez az autós intézkedés, a magyar GDP 0,5–1,4 százalékát is veszélyeztetheti az exporton keresztül az elemző szerint. Szabó Dániel ugyanakkor jelezte, a becslések alapvetően abból indulnak ki, hogy a piaci szereplők nem reagálnak a kereskedelmi korlátozásra, csakhogy ez a koncepció szerinte két feltevésből is hibás, mert a gazdasági szereplők mindig próbálják minimalizálni a veszteségeiket, például új piacokat keresnek, továbbá a vámokat nem az európai exportőrök fizetik meg, hanem az amerikai importőrök és rajtuk keresztül pedig az amerikai fogyasztók.

„Emiatt előfordulhat az, amit már láttunk is például a német luxusautók esetében, hogy alkalmazzák ugyan ezekre a 25 százalékos vámot, amit már korábban kivetett az amerikai elnök, viszont ezeket nem egyben teszik rá a termékek árára, hanem szétterítik, így az Amerikában gyártott járművek esetében is áremelkedés látható, és sokkal kisebb mértékben emelkedik a német termékek ára” – mondta az elemző.

Kiemelte, az Európai Unió kétféle megoldásban gondolkodik, hogy az Egyesült Államok által alkalmazott vámok hatását csökkentse: tárgyalásos módon megpróbálják ezeket leszorítani és különböző ajánlatokat tesznek, illetve a világ többi része felé nyitnak, és próbálnak megállapodásokat kötni más piacokon. Donald Trump megválasztása, 2024 novembere óta az Európai Unió 33 kereskedelmi megállapodást vagy erre vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek köszönhetően már új piacok nyílnak az európai gyártók előtt, a legfontosabb ezek közül India és Dél-Amerika.

„Ha Európa megfelelően reagál, akkor a feltételezett 0,5–1,4 százalékos magyar GDP-csökkenés vélhetően inkább az alsó értékhez lesz közelebb”

– mondta az elemző, és arra számít, hogy az augusztus elsejei határidő után várhatóan vagy egy kisebb vámtétel lesz, vagy ha eszkalálódik is a konfliktus, akkor is a határidőt újra és újra ki fogják tolni.

„Az EU tárgyalási stratégiája arra épül, hogy addig húzzák ezeket a kereskedelmi tárgyalásokat az amerikai elnökkel, amíg a latin-amerikai nagy gazdaságokkal és Indiával megfelelő kereskedelmi egyezményeket tudnak kötni” – emlékeztetett a Portfolio elemzője.