Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Edgars Rinkevics lett elnök beszédet mond a lettországi Adazi település közelében lévő NATO-támaszpont parancsnokságának átadási ünnepségén 2024. október 17-én. A támaszpont többnemzeti harccsoportjának irányítását a NATO többnemzetiségű dandárja veszi át a lett szárazföldi erők gépesített gyalogdandárjától.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

A lett elnök szerint Európa-szerte be kellene vezetni a sorkatonaságot

Edgars Rinkevics egy interjúban azt mondta, növelniük kell a védelmi kiadásaikat a NATO- és EU-tagországoknak, miután az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok ingadozni kezdtek az utóbbi időben, és a kontinens katonai szempontból meggyengült.

A sorkötelezettség helyreállítását sürgette a NATO-ban és az EU-ban a Moszkva legnagyobb bírálóiként ismert balti államok vezetőinek egyike. Edgars Rinkevics a brit Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az európai országoknak „mindenképpen” be kellene vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mivel a kontinens „katonai szempontból meggyengült”.

Lettországban 2023 óta kötelező a sorkatonaság a férfiak számára, miközben a védelmi költségvetés már elérte az éves GDP 4 százalékát. „Látva, hogy mi folyik jelenleg a nagyvilágban, sok más európai országnak követnie kellene bennünket” – mondta a lett államfő. Arról is beszélt, hogy hazájában már a

nők sorkatonai szolgálatáról is elkezdődött a társadalmi vita.

Azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban tabunak számító elképzelésekkel akar véget vetni az ukrajnai háborúnak – a Moszkvával kötött egyezséggel és Ukrajna területi veszteségeinek tudomásul vételével – Európában egyre több politikus kezdte hangoztatni az orosz fenyegetést és azt, hogy nagyobb összefogással, valamint a védelmi kiadások megnövelésével kell ezzel szembeszállni. Edgars Rinkevics szerint az orosz területtel határos Lettország, Litvánia és Észtország „a NATO lakmuszpapírjai”, és azt sürgette, hogy a többi uniós és NATO-tagállam áldozzon több pénzt arra, hogy megerősítsék a NATO „átfogó” katonai jelenlétét a határaikon „a kockázatok növekedése miatt”. A lett elnök az interjúban úgy fogalmazott:

„tetszenek a szavak, de most már tettek is kellenek”.

Ukrajna londoni nagykövete – az otthon legendaként számon tartott és Volodimir Zelenszkij elnök korábbi riválisának nevezett – Valerij Zaluzsnij volt tábornok nem finomkodott a szavakkal, amikor azt mondta, Washington és Moszkva együtt bontják le a korábbi világrendet. Edgars Rinkevics ugyanakkor óvakodott attól, hogy közvetlenül bírálja az Egyesült Államokat. „Az USA-nak igaza van, amikor nagyobb védelmi kiadásokat kér az európai szövetségesektől, de azt is hiszem, hogy arra a diplomatikus megközelítésre is szükség van, amellyel eddig megpróbáltuk elmagyarázni álláspontunkat az Egyesült Államoknak” – jegyezte meg a lett elnök.

Edgars Rinkevics szerint Európa „túl sokat koncentrál az USA-ra, ahelyett, hogy csinálná, amit kellene, mert gyenge”. Mint mondta, „Ukrajna megközelítésében van némi különbség köztünk. Én azt mondom, összpontosítsunk a saját feladatunkra”.

Közben annak ellenére, hogy Nagy-Britannia Ukrajna első számú európai támogatója és még békefenntartókat is ígért egy esetleges tűzszünet idejére, a brit honvédelem helyzete rég volt ilyen ingatag. Történelmi mélyponton van a haderő létszáma, de ennek ellenére a brit kormány nem tervezi a sorkötelezettség bevezetését. „A jövőben szükség lehet új döntésekre az adott helyzetre adott válaszként. Nem tervezzük bevezetni a sorkatonaságot, de persze jelentősen megnöveljük katonai kiadásainkat” – közölte Pat McFadden brit kabinetminiszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×