Svédország és Norvégia után egy újabb skandináv ország, Dánia is bevezeti a hadkötelezettséget a nők számára. Az orosz–ukrán háború egyik lényeges következménye, hogy egyre több ország fontolgatja a sorkötelezettség visszaállítását. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter közölte: azok a nők, akik 2025. július 1-jével töltik be 18. életévüket, 2026-ban lesznek behívhatók katonai szolgálatra. A hadkötelezettség Dániában eddig csak a 18. életévüket betöltött férfiakra vonatkozott. A dán kormányzat tavaly jelentette be, hogy a négy hónapos szolgálati időt 2026 augusztusától tizenegy hónapra emelik, ugyanakkor marad az a szabályozás, amely szerint egy évfolyamnak csak egy részét hívják be katonai szolgálatra.

Resperger István az InfoRádióban elmondta: az orosz–ukrán háború hatásaira reagálva a NATO-tagállamok kétharmadában már legalább két százalékra emelték a GDP-arányos védelmi költések minimumát, ami egy pozitív fejlemény. Ugyanakkor számos országnak komoly gondot okoz, hogy – szintén a háború következményeként – nagyobb a haderőkből való kiáramlás, mint a beáramlás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biztonságkutató Központjának igazgatója úgy fogalmazott, „nem katasztrofális a helyzet”, de az érintett országoknak folyamatosan új módszereket kell találniuk arra, hogy miként töltsék fel a hivatásos állományt.

A meglévő technikai eszközök mellé sorozatosan újak érkeznek, amivel szinte állandóan változik a haditechnikai helyzet. Az új típusú drónok, harckocsik, harcjárművek, helikopterek pedig nagy vonzerővel hatnak a fiatalokra. Resperger István emlékeztetett, hogy 2016-ban Magyarország is elindított egy jelentős haderőreformot, ami a mai napig tart.

A személyi állomány tekintetében két európai ország – Svájc és Norvégia – képes folyamatosan fenntartani a haderejét.

Az ezredes azonban megjegyezte, hogy Svájc „az örök semleges ország”, és viszonylag gyakran sok embert hív be a hadseregbe. Németországban, Szerbiában és Horvátországban már jó ideje napirenden van a sorkatonai szolgálat bevezetése. Resperger István ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán haderő 2022 környékén körülbelül 120-130 ezer hivatásos, szerződéses katonával rendelkezett, és ehhez az állományhoz csatlakoztak még pluszban sorkatonák. Elhúzódó háborúban azonban folyamatosan fogynak az emberek, és gondoskodni kell a megfelelő utánpótlásról. Az ukrajnai tapasztalatok több országot is cselekvésre, toborzásra, haderőfejlesztésre ösztönöztek.

A MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója hozzátette: a hadtudományban elterjedt vélekedés szerint minden országnak rendelkeznie kell egyharmad részben olyan katonaállománnyal, amely el tudja látni a feladatait békeidőben, illetve az az ideális, ha adott esetben háromszor annyi tartalékosra is lehet számítani. Ennek a kritériumnak azonban nagyon kevés ország felel meg. Ausztria ebben a tekintetben kiemelkedik a többi ország közül, ugyanis 23 ezer hivatásos katonája és további 110 ezer tartalékosa van, de Svájc és Finnország is hasonlóan jó számokkal büszkélkedhet. Ez a három ország a tartalékosokat bevetve gyakorlatilag tízszeres haderőt tudna kiállítani a hivatásos állományhoz képest.

Az említett problémák, hiányosságok miatt, illetve az ukrajnai tapasztalatokat figyelembe véve több állam is felismerte, hogy 20-30 ezer emberrel nem lehet megvédeni egy országot. Resperger István megjegyezte: elhúzódó háború esetén az utánpótláson kívül

nagyon fontos a lakott területek és a kritikus infrastruktúra védelme, ezért is szükséges, hogy hosszabb távon megfelelő számú sorkatonaság legyen egy-egy országban.

Az ezredes a sorozást ahhoz hasonlította, mint amikor egy munkáltató embereket keres többféle szakmai teendő elvégzésére, miközben gondoskodnia kell a helyettesítésről is. Ha például van száz darab harckocsija egy országnak, akkor Resperger István szerint nem elég négyszáz embert kiképezni arra, hogy tudja kezelni, hanem legalább ezret kell felkészíteni. Egy háborúban ugyanis nagy veszteségek vannak, sokan halhatnak meg, és ebben az esetben azonnal biztosítani kell az utánpótlást.

A sorkatonákat alap- és szakkiképzéssel, illetve különböző továbbképzésekkel készítik fel arra, hogy a harctéren azonnal tudjanak alkalmazkodni a körülményekhez. Például ha valaki megsérül, szakszerű ellátást kell neki nyújtani, illetve ma már egy rajparancsnoknak is különböző rádiókat, technikai eszközöket kell tudnia kezelni ahhoz, hogy kapcsolatba léphessen másokkal. A fronton használt drónok kezelését is meg kell tanulni, továbbá többféle lő- és harcászati kiképzésen is rész kell venniük a sorkatonáknak. „Rengeteg feladatot meg kell nekik tanítani. Ennek nem úgy kellene történnie, mint ahogy az ukránok csinálják, akik sok esetben befogják az utcáról az embereket, és azonnal a harctérre küldik őket” – jegyezte meg a MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Resperger István tájékoztatása szerint Magyarország jelenleg körülbelül 30 ezer fős haderővel és mintegy 20 ezer tartalékossal rendelkezik, és amennyiben szükséges, ezen állományon felül lehetne bevezetni a sorkatonai szolgálatot. Erről azonban jelenleg nincs szó idehaza,

a sorkatonaságot 2004-ben törölték el Magyarországon, háborús helyzetnek kellene előállnia ahhoz, hogy újból bevezessék.

Az ezredes hozzátette: elméleti szinten Magyarországon van elég ember arra, hogy ismét elrendeljék a kötelező sorkatonai szolgálatot, hiszen csaknem egymillió olyan 18-35 év közötti személy él idehaza, akik beleesnek ebbe a kategóriába, közülük 50-60 ezret kellene kiválasztani. „Nagy előny, ha valaki ezt önként vállalja akár tartalékos katonaként, akár műveleti tartalékosként, illetve az is sokat számít, ha valaki korábban részt vett már valamilyen katonai kiképzésen vagy a rendőrségnél, esetleg a honvédelemnél töltött be valamilyen pozíciót. Tömeges behívás ma már nincs, mert nem az orosz típusú háborúk korát éljük, mint amikor a két világháborúban frontnyi emberre volt szükség” – magyarázta Resperger István.