Mindössze két és fél hónapja van hatalmon Michel Barnier volt uniós biztos és brüsszeli brexit-főtárgyaló kormánya, de máris a süllyesztő, Franciaország pedig potenciálisan egy amerikai stílusú költségvetési leállás felé tart. Ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor rendkívüli költségvetést kell elfogadni, hogy jövőre legyen miből gazdálkodni – miközben milliók anyagi helyzete romlik, mivel az adósávokat és a nyugdíjakat nem igazítják az inflációhoz. Közben pedig a piaci reakció az, hogy megugrottak a francia állampapírok hozamai, azaz a kamat, amit a kormány az adósságra fizet.

A háttérben meghúzódó ok az egyre tarthatatlanabbá váló hiány – ami az uniós szerződésekben előírthoz képest az idén a GDP 6,1 százalékára ugorhat –, valamint a kormányalakítást is megelőző politikai patthelyzet. Barnier miniszterelnök közölte: él az alkotmány híres 49. cikkelye 3. bekezdése adta lehetőséggel, és parlamenti jóváhagyás nélküli forszírozza át a házon a költségvetési törvényt.

Amit akkor tud megtenni, ha a képviselők nem kezdeményeznek bizalmi szavazást ellene. De most épp ez történik.

A lehetőségre lecsapott a radikális baloldal, majd hétfőn már a radikális jobboldal is: Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezére közölte: támogatni fogja a baloldaliak bizalmatlansági indítványát. Előtte masszív nyomás alá helyezte Barniert, hogy az kivegyen egy sor népszerűtlen intézkedést a költségvetési csomagból. „Tárgyaljon, vagy levágják” – üzente neki Le Pen asszony.

A kormányfő erre feladta az áramszámlákat drágító tervezett adóemelést és azt is, hogy csak korlátozott mértékben írják jóvá jövőre a betegeknek a gyógyszer árát. Barnier hétfőn azt próbálta elmagyarázni, hogy a csomagja egy „felelősségteljes” intézkedés, amely 60 milliárd eurót takarítana meg Franciaországnak (adóemelések és kiadáscsökkentések révén). Ami máskülönben jöhet, az az emberek mindennapi megélhetésére fog kihatni.

Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy Le Pen visszakozzon. A pártvezér azt mondta, hogy „világos, hogy Barnier nem akar válaszolni a Nemzeti Tömörülés 11 millió szavazójának követelésére”, ezért a baloldali Új Népfront indítványa mellett saját bizalmatlansági indítványt is beadtak. A haragot az is táplálja, hogy Emmanuel Macron elnök kormányai már többször használták az alkotmányos kiskaput, hogy szavazás nélkül vigyenek át népszerűtlen törvényeket a parlamenten és az is, hogy bár az Új Népfront nyerte meg a nyári választásokat, nem engedték őket a hatalom közelébe.