Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Atlantában rendezett kampányrendezvényen 2024. július 30-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Edward M. Pio Roda

Előretört Kamala Harris az utolsó felmérések szerint, de a republikánusok nem aggódnak

Egy friss kutatás szerint a demokrata alelnök, elnökjelölt nemcsak a hátrányát dolgozta le, de most éppen néhány százalékkal jobban áll, mint az elnökválasztáson esélyesebbnek tartott Donald Trump.

Most 45 százalék a 41-el szemben a tetszési indexek állása a két amerikai elnökjelölt, Kamala Harris és Donald Trump versenyében. Ezek az adatok csütörtökön, a Reuters/Ipsos legfrissebb felmérésében kerültek napvilágra.

Harris négy százalékos előnyét az úgynevezett regisztrált – tehát valamelyik párthoz lojális – szavazók közt mérték. Július végén Harris előnye csak 1 százalék volt, akkor nem volt még hivatalos elnökjelölt. A felmérés készítői szerint a hibahatár 2 százalék.

Az alenöksége idején sokat bírált – de a időskori bakijai miatt visszalépő főnökénél sokkal agilisabb – Harris egyes demográfiai csoportokban még látványosabban vezet. Például 13 százalékkal jár Trump előtt a nők és a latino szavazók között, júliusban köztük még 9, illetve 4 százalékkal állt jobban.

Trump viszont a fehér és férfi szavazók körében erősebb. Figyelemre méltó, hogy a 81 éves Joe Bidennek a választási versenyből való visszalépése után Harris az országos felmérésekben és a kritikus, ingadozó államokban szavazókat hódított el Trumptól. Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy bár az olyan országos közvéleménykutatások, mint a Reuters/Ipsos felmérése, fokmérői a választói hangulatnak,

az egyes szövetségi államokban aratott győzelmek és az államok elektori szavazatai döntik el, ki lesz a következő elnök. Elméletben úgy is győzhet valaki, hogy országos szinten második, viszont az elektori matematika az ő győzelmét hozza ki.

Hét ingadozó államban – ahol 2020-ban a legszorosabb volt a választási eredmény, Trump 43-45 százalékon áll a regisztrált szavazók körében. (Ezek Wiscounsin, Pennsylvania, Georgia, Arizona, Észak-Karolina, Michigan és Nevada.)

A Bloomberg felmérése szerint viszont Harris eme államok némelyikében már vezet vagy holtversenyben van Trumppal. Mégis, a republikánusok nem kongatják a vészharangot, amiért bizonytalanabbá vált a korábban borítékolhatónak tűnő Trump-győzelem.

„Világos, hogy Harris ellen nehezebb kampányolnia a számok miatt, de nem legyűrhetetlen akadály” – mondta Matt Wolking republikánus kampánystratéga, aki a 2020-as kampányban is dolgozott. Fontos, hogy Trump összpontosítson és ne ijessze el azokat a választókat, akik inkább rá akartak szavazni, mert nem tetszett nekik Biden – tette hozzá. De arra is kell figyelnie, hogy mobilizáltabbak a demokrata szavazók: 73 százalékuk mondta azt, Harris jelöltsége óta jobban érdekli őket a választás. A korábbi, független jelölt, a ma már Trumpot pártoló, részben visszalépő ifjabb Robert Kennedy támogatottsága 6 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tovább gyűrűzhet a Gondosóra-ügy

Tovább gyűrűzhet a Gondosóra-ügy

Magyar Péter miniszterelnök minapi bejelentése értelmében elképzelhető, hogy az Integritás Hatóság múlt heti lépése után a kormány is megteszi a maga feljelentését a Gondosóra program kapcsán, amely ügyben a NAV már nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt. A mintegy 110 milliárd forintos keretösszegű programot az előző kormány tervei szerint uniós forrásból finanszírozták volna, azonban ahogy az a túlárazást emlegető miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült: a Magyar-kormány kivette a programot a Brüsszelnek benyújtott uniós helyreállítási tervből, és egy másik projektet tett a helyére, hogy elkerülje a forrásvesztést. A kormányfő tájékoztatása szerint ugyanis az Európai Bizottság és átvilágító szervek olyan szabálytalanságokat jeleztek a program kapcsán, ami miatt az ország biztosan elesett volna az arra allokált uniós forrásoktól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×