Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Zuzana Caputová szlovák államfő a holland királlyal, Vilmos Sándorral tartott sajtóértekezleten a pozsonyi elnöki palotában 2023. március 7-én. A holland uralkodó háromnapos látogatáson tartózkodik Szlovákiában.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Igencsak megoszlanak a vélemények Zuzana Čaputová döntéséről

Zuzana Čaputová szlovák államfő nem indul a jövő évi közvetlen köztársaságelnök-választáson. Azt mondta, nem érez magában annyi erőt, hogy még hat évig államfő legyen. Čaputová szerint a hivatalban eltöltött eddigi négy éve a legnehezebb volt egész életében.

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök a pozsonyi Grassalkovich-palotában bejelentette, nem indul a jövő évi államfőválasztáson, így 2024. június 15-ig marad Szlovákia államfője. Döntését azzal indokolta, hogy egy újabb megbízatási időszak kitöltésére már nem érez magában kellő erőt. „Egy év múlva lejár a mandátumom, és akkor befejezem” – fogalmazott Čaputová, s egyben arra kérte az állampolgárokat, ne tekintsenek döntésére annak bizonyítékaként, hogy tisztességgel nem lehet sikert elérni.

Az államfő hozzátette, sajnálja, hogy csalódást kell okoznia azoknak az embereknek, akik bíztak az újraindulásában, de az, hogy nem méretteti meg magát a jövő évi államfőválasztáson, nem jelenti, hogy feladja az eszméit vagy az azokba az értékekbe vetett bizalmát, amelyeknek egész szakmai és magánéletét alárendelte.

Egy korábban tett nyilatkozatában elismerte, hogy a személyét, illetve a családját ért támadások szerepet játszanak abban, hogy ismét nekivág-e a 2024-es választásnak, ugyanakkor hozzátette, hogy nem ezek a hangok fogják eltántorítani.

Zuzana Čaputová így a harmadik olyan köztársasági elnöke Szlovákiának, aki másodjára már nem indul az államfőválasztáson.

A politikai elemzők szerint ez azokra jellemző, akik politikai tapasztalat nélkül váltak elnökké. Szlovákiában az államfőt közvetlenül a lakosság választja, öt évre. Már 15 parlamenti képviselő is állíthat saját államfőjelöltet, a civil jelölteknek 15 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük.

A politikai pártok többsége egyelőre nem foglalkozott az elnökjelölés kérdésével, mert jelenleg a szeptember végi előre hozott parlamenti választásra összpontosítanak. Egyesek addig nem akartak nyilatkozni, amíg az államfő nem közli hivatalosan a döntését. Mivel ez most megtörtént, többen is hangot adtak véleményüknek. Andrej Kiska, Zuzana Čaputová elődje a közösségi médiában úgy fogalmazott, teljes mértékben megérti az elnök döntését.

„Amikor valaki azzal a világos elhatározással lép be a politikába, hogy segíteni akar, és cserébe sértést és gyűlöletet kap, az kegyetlen pofon. Ezt én is megtapasztaltam”

– mondta Kiska.

Ódor Lajos miniszterelnök tiszteletben tartja az államfő döntését. Hangsúlyozta, csodálja a bátorságát, hogy azt teszi, amit a leghelyesebbnek tart. A Robert Fico vezette legerősebb ellenzéki párt, a Smer pedig úgy nyilatkozott, tudomásul veszik a döntést, ami nem lepte meg őket. „Čaputová mindig hátat fordított az ország állampolgárainak, amikor a legnagyobb szükségük lett volna rá. Ő maga ismerte be, hogy nem érti az országot, amelyben él” – közölte a Smer.

A parlamenten kívüli magyar párt, a Szövetség Zuzana Čaputová bejelentésére reagálva közölte, hogy saját jelöltet indít a jövő évi elnökválasztáson. Rövid közleményében a párt szóvivője azt írta: „Az utolsó elnöki ciklus is megmutatta, hogy közösségünk elsősorban saját magára számíthat.”

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×