Kína nemzetközi partnereivel közösen mutatta be a Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) építési tervét, amelynek első szakaszát az évtized vége előtt meg akarja valósítani, potenciálisan megelőzve az Egyesült Államokat. A NASA terve, hogy a 2030-as években hozza létre saját, Artemis nevű bázisát. A kínai és amerikai elképzelések arra utalnak, hogy egy 21. századi űrversenyre készülhetünk fel.

A kínai hold-kutatóállomás "alapváltozata" várhatóan 2028-ra készül el – ehhez hét űrmisszióban, a kínai Csang'e 4, 6, 7 és 8 küldetésben, valamint három nemzetközi misszióban vesz részt Peking. A kínaiak egyik partnere Oroszország, és úgy tűnik, Peking és Moszkva eltökélt abban, hogy megelőzze a "nyugatiakat". Az amerikai projektben Kanada, Európa és Japán is részt vesz.

A kínai küldetések

a holdi környezet és erőforrásainak feltárására, valamint a technológiai alkalmazások tesztelésére összpontosítanak majd.

További hat küldetést 2030 és 2040 között hajtanak végre az állomás "teljes változatának" megépítése érdekében – mondta a kínai holdprogram vezetésével megbízott Vu Veiren főmérnök. Hozzátette: a különböző missziók során energiaforrásokat és robotokat telepítenek kőzetminták gyűjtésére, majd atomerőműveket állítanak fel a Hold felszínén, hogy támogassák a fizikai és élettudományi kísérleteket és alapkutatásokat.

Vu Veiren szerint a holdbázis-program részeként a kínaiak egy sor műholdat is pályára állítanak, hogy biztosítsák a kommunikációt, a navigációt, a távérzékelést, és hogy űrhajósokat tudjanak a Holdra vinni. A műholdakkal emellett támogathatják a jövőbeli küldetéseket a Marsra, a Vénuszra és azon túlra.

A főmérnök azt mondta,

a tervek szerint 2050-re a Nemzetközi Holdkutató Állomásnak nevezett komplexumot egy teljesen kiépített, többfunkciós holdi kutatóbázissá fejlesztik,

amely remélhetőleg idővel képes lesz támogatni az emberes Mars-missziókat.

Amióta a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) 2021-ben közzétette a holdbázis első ütemtervét, Peking több országgal és nemzetközi szervezettel, köztük Oroszországgal, Argentínával, Pakisztánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Brazíliával és az Ázsiai-Csendes-óceáni Űrkutatási Együttműködési Szervezettel írt alá megállapodást vagy szándéknyilatkozatot.

A Kínai Űrkutatási Ügynökség azt állítja, tíz másik országgal is tárgyalásokat folytat a potenciális részvételről.