Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Ukrán katonák egy páncélozott személyszállító harcjárművön a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Brit elemzés: az oroszok már a háború előtt kifejlesztették a kémhálózatukat Ukrajnában

Az orosz titkosszolgálatok sikeresebbek voltak Ukrajnában, mint a fegyveres erők – ez a véleménye a brit Királyi Egyesített Szolgálatok Intézetnek, a Rusi-nak. Az elemzés szerint a megszállt területeken a titkosszolgálatok gyorsan az oroszok uralma alá hajtották a lakosságot.

Ukrajna és szövetségesei nem hagyják ki a lehetőséget, hogy ráirányítsák a figyelmet a megszálló orosz erők kudarcaira – legyen az a terület, egy hadihajó elvesztése, vagy meggondolatlan és haszontalan veszteséget okozó páncélos- és gyalogostámadások.

A brit védelmi szféra agytrösztje, a Rusi intézet elemzése azonban úgy találta, hogy a kémszolgálatok a megszállás kezdete után eredményesebbek voltak a hadseregnél. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fellépése nyomán gyorsan megerősítették az orosz uralmat a háború elején elfoglalt körzetekben.

Az FSZB ukrán kormányzati számítógépek adatait letöltve azonosította a kijevi kormányhoz hű illetékeseket, akiket letartóztattak, kihallgattak és esetenként megkínoztak. Közben az elfoglalt területekre, például a Herszon körzetébe küldött elektronikai hadviselési erők

leválasztották a körzeteket az ukrán médiáról és internetről, még inkább izolálva őket az ukrán államtól.

A lépések nyomán az orosz hatóságok gyorsan uralmuk alá tudták hajtani a lakosságot – szól az értékelés.

A 39-oldalas jelentés Jack Watling tollából származik. Mint megjegyzi: az orosz szolgálatok nagyszámú ügynökből álló hálózatot tudtak kiépíteni Ukrajnában még az invázió előtt. Ez az apparátus működőképes maradt a megszállás után is, és folyamatos emberi hírszerzési információkkal tudta ellátni az orosz erőket. A déli Melitopolban például FSZB-tisztek gyorsan rátették a kezüket a helyi ukrán állami adatbázisra.

A jelentés szerint házról-házra járva gyűjtötték be a közhivatalnokokat. A kínzást főként nem információszerzésre, hanem elrettentésre és az ellenállás leszerelésére használták – állítja Jack Watling, aki szerint az FSZB úgy látta, hogy a lakosság mindössze 8 százalékának ellenőrzésével behódolásra lehet kényszeríteni az adott térséget.

Az orosz biztonsági szolgálat csaknem 800 ukrán illetékest ko-optált a felállított helyi közigazgatásba. Ezek egy része teljesen önként vállalta a szerepet. A jelentés erre alapozza azt a megállapítást, hogy

a kémszervezetek hatékonyabbnak bizonyultak Ukrajnában, mint a fegyveres erők.

Jack Watling felveti azt is, hogy a háború kezdete előtt kudarcot is vallottak az ügynökségek, amelyek már 2021-ben megkezdték az invázió előkészítését. A brit elemzők szerint az orosz katonai hírszerzés, az SZVR jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy több időre van szüksége,és a támadás elhalasztását kérte. Ezt a kérést elutasították.

Vlagyimir Putyin közben azt az előzetes értékelést kapta a hírszerzőitől, hogy az orosz erőket tárt karokkal fogadják majd Ukrajnában, ahol gyorsan összeomlik a kormány. Ennek ellenkezője valósult meg, ami hatalmas veszteségeket okozott az oroszoknak és az ukránoknak – beleértve a lakosságot is. "Az orosz különleges szolgálatokban nincs meg az őszinteség, hogy pontosan jelentsék erőfeszítéseiket. Rendszerszintű probléma a sikerek túlhangsúlyozása és a kudarcok elrejtése az elöljárók elől" – állítja a brit jelentés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×