Vlagyimir Putyin részlegesnek mondott katonai mozgósítása – hogy feltöltse az ukrajnai invázióban az orosz hadsereg megfogyatkozott sorait – újabb sokkot és felzúdulást váltott ki a nyugati államok körében. A lépés lökést adott az Európai Bizottságnak, hogy felgyorsítsa a Moszkvát büntető újabb szankciós csomag kidolgozását – jelentette több hírügynökség.

A Bloomberg szerint a csomag részének szánt olajársapka felzárkóztatná a kérdésben az EU-t az Egyesült Államok mellé, amely egyszerre akarja fékezni az olaj drágulását és extra bevételtől megfosztani Moszkvát.

A hírügynökség azonban megjegyzi, hogy a terv „egyes tagállamok miatt” sok buktatóra számíthat és hogy egyáltalán nem garantált, hogy elfogadják.

A tagállamok képviselői a hétvégén tárgyalnak a potenciális új szankciókról, amelyekben az olajon kívül személyre szabott büntetések, továbbá a technológiai és luxustermékek szektorait sújtó büntetések szerepelhetnek.

Sok részletet még nem dolgoztak ki, például, hogy mekkora értékre állítsák be az ársapkát

– mondták a Bloomberg név nélkül nyilatkozó forrásai. Az sem világos, hogyan lehetne érvényesíteni a korlátozást, amikor az EU már részleges embargót és szállítási tilalmat fogadott el az orosz olajra. Az ötlet támogatói gyorsan akarnak lépni, hogy december 5., a további szankciók érvénybe lépése előtt meglegyen a kérdésben a megállapodás.

Maga az olajársapka ötlete a G7-es csoport államaitól származik, ezt venné át az EU. A kérdés most az, hogy a tagállamok képviselőinek sikerül-e előzetes alkura jutniuk az október 6-i, prágai uniós csúcs előtt. A Bloomberg szerint

a legnagyobb kérdőjelet Magyarország jelenti, amely „korábban gyakran fékezte az egyhangú döntéseket az EU-ban”.

A hírügynökség azt is megjegyezte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter volt az egyetlen EU-s illetékes, aki New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés margóján kétoldalú tárgyalásokat folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Lavrov emlékezetes módon kisétált az ENSZ Biztonsági Tanács üléséről az orosz ellenőrzésű ukrán területeken tartott elszakadási népszavazások bírálata miatt.

Szijjártó közölte: ha leállnának a földgáz és olajszállítások, akkor az egész magyar gazdaság leállna.

Júniusban a tagállamok hosszan tartó vita nyomán állapodtak meg abban, hogy betiltják a tengeren szállított orosz olaj importját, megtiltják az orosz olajat szállító hajók biztosítását és egyéb szolgáltatásokat, de kivételt tesznek a vezetéken érkező olajjal. A Bloomberg elismeri:

kétséges, mennyire lehet hatékony az ársapka, hiszen Kína és India, Oroszország legnagyobb ügyfelei, nem csatlakoztak hozzá.

Washington szerint viszont így is működne, mert még a hivatalosan nem csatlakozott államok is használhatnák a Moszkvával való alkudozásban. Az unióban azonban ellentét van a vezetékes olajat importáló, a tengeri importot betiltó és a nagy tengeri szállítási szektorokkal rendelkező államok között.