Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Háború, Paks, földgáz: Szergej Lavrovval tárgyalt Szijjártó Péter New Yorkban – videó

Az ENSZ közgyűlése után találkozott egymással a magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint az orosz külügyminiszter. Az energetikai együttműködésen túl tárgyaltak az ukrajnai háborúról és gazdasági kérdésekről is. A beszélgetés után a magyar külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva beszélt arról, hogy Európa a recesszió felé tart.

„A mi álláspontunk nagyon világos. Nem látunk ésszerű okot arra, hogy egy újabb szankciócsomagról tárgyaljunk, különösen, ha az energiáról van szó” – idézi az Index Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát, miután találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két diplomata az ENSZ Biztonsági Tanácsának ukrajnai háborúval foglalkozó magas szintű ülésén vett részt New Yorkban. A tanácskozáson Lavrov is felszólalt, aki a Nyugatot és a kijevi vezetést is élesen kritizálta. Mint fogalmazott: „nincs kétségünk afelől, hogy Ukrajna totalitárius, fasiszta állam lett”. Emellett bírálta az ukrán vezetés szövetségeseit is, akik felszerelést biztosítanak Kijevnek.

Már korábban is tudni lehetett, hogy Szijjártó Péter az ülés után külön tárgyal majd Szergej Lavrovval. A miniszter egyik bejegyzésében arról számolt be, hogy a fő téma ezen a találkozón is az ukrajnai háború háború lesz, amely mellett beszélnek a kétoldalú energetikai együttműködésről is.

A találkozó után Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország számára az energiaellátás biztosítása az egyik legfontosabb. „Ez számunkra egyértelmű vörös vonal.

Nem akarjuk, hogy a magyar emberek fizessenek egy olyan háborúért, amihez semmi közük”

– fogalmazott, hozzátéve: „természetesen, ha lesz tervezet, részt veszünk a megbeszéléseken, de nem adunk beleegyezést semmihez, ami ellentétes lenne a nemzeti érdekeinkkel”.

Szijjártó Péter szerint az európai gazdaság a recesszió felé tart. „Úgy gondolom, hogy ez teljesen ellentétes Európa és a benne élő népek érdekeivel” – húzta alá.

Ezeket jó lenne megelőzni

A külgazdasági és külügyminiszter péntek kora reggel élőben jelentkezett közösségi oldalán, ahol arról beszélt, hogy Magyarország minél előbb békét akar. Mint mondta, csak akkor lehet béke, ha a felek tárgyalóasztalhoz ülnek, és megpróbálják diplomáciai úton megoldani a problémákat. Úgy fogalmazott: az ENSZ közgyűlése a legjobb lehetőséget kínálta arra, hogy ezek a tárgyalások meginduljanak.

„Azonban sajnálattal kell így már a negyedik nap végén megállapítani, hogy ilyen megbeszélések nem voltak, és valószínűleg már nem is lesznek az ENSZ-közgyűlés hátralévő napjaiban” – jegyezte meg Szijjártó Péter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy más uniós kollégája nem kezdeményezett párbeszédet Szergej Lavrov külügyminiszterrel. „Erre lehet, hogy otthon majd az ellenzéki képviselők, megmondóemberek vagy az ellenzéki sajtó képviselői azt mondják, hogy akkor én is minek találkoztam Szergej Lavrovval, de a helyzet az az, hogy a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni” – vélekedett. Szerinte ha az elkövetkező időszakban nem jönnek létre tárgyalások, akkor „a világ még súlyosabb következményekkel fog szembesülni, amiket jó lenne megelőzni”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak van egy fontos területe, ami nem más, mint az energiaellátás kérdése. „Ezt a tényt lehet szeretni vagy nem szeretni, attól ez egy tény” – mondta, kiemelve: ha megszűnne az orosz energiaellátás, a magyar gazdaság veszélybe kerülne. Hangsúlyozta: jelenleg a Török Áramlat a legmegbízhatóbb gázvezeték, amely Európát ellátja, ezen keresztül kapja Magyarország a megállapodások felett igényelt gázmennyiséget a Gazpromtól.

Nukleáris együttműködés

A két külügyminiszter beszélt a nukleáris energia területén történő együttműködésről is. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy már augusztusban megkapták a létesítési engedélyt, így tartható a menetrend, hogy 2030-ra a két új blokk megépüljön. Mint fogalmazott, ha sikeresen megépül a létesítmény, „függetleníteni tudjuk magunkat mindazoktól a bizonytalanságoktól, elképesztő áremelkedésektől, amelyek jellemzik a nemzetközi energiapiacot”.

Szijjártó Péter elmondta, hogy hétfőn Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlését követően Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával beszélik meg a beruházás helyzetét, és vázolják fel a következő mérföldköveket.

A miniszterazt is közölte, hogy újabb fűtőelem-szállítmány érkezett a paksi atomerőműbe Oroszországból. „Ez normális körülmények között nem lenne hír, azonban a mostani rendkívüli körülmények közepette ez egy fontos esemény” – fogalmazott. Kiemelte, hogy így garantálva van a megfelelő mennyiségű fűtőelem, amellyel a magyar villamosenergia-előállítás 55, míg a villamos-energiafelhasználás 33 százalékáért felelős paksi atomerőmű működése a következő hónapokban is zavartalan lesz.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×