Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a hét közepén New Yorkban jelentette be, hogy tagállamok külügyminiszterei az ENSZ Közgyűlés keretében tartott találkozójukon állapodtak meg újabb oroszellenes szankciók bevezetéséről.

"Úgy döntöttünk, hogy amint lehet, további büntetőintézkedéseket fogadunk el Oroszországgal szemben" – fogalmazott Borrell, miután egyeztetett a tagállamok tárcavezetőivel.

A főképviselő mindezt azzal indokolta, hogy a részleges mozgósítással, az annektálásról szóló jogsértő népszavazásokkal és tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetőzéssel Oroszország a konfrontáció útját választotta.

Egyben reményét fezezte ki, hogy a miniszterek tanácsában egyhangú támogatást kapnak majd az újabb szankciók.

Német sajtóértesülések szerint az újabb szankciók bevezetésének fő szószólója Észtország külügyminisztere, Urmas Reinsalu volt.

Az észt miniszter már a legutóbbi, Prágában tartott, nem hivatalos külügyminiszteri találkozón újabb szankciókat sürgetett, hangoztatva, hogy az eddigi hét csomag "távolról sem kielégítő".

Diplomaták szerint a tervezett csomag tartalma teljességgel bizonytalan. Valószínű, hogy az orosz kőolajra bevezetendő ársapkával a tagállamok foglalkozni fognak.

A vezető ipari országok, az úgynevezett G7-csoport pénzügyminiszterei szeptember elején már indítványozták ezt.

Ezen kívül a tervek között szerepel, hogy

szankciókkal sújtanák az orosz gazdaság néhány fontos ágazatát, mindenekelőtt a technológiai szektort, valamint néhány olyan személyt, akiket felelősség terhel az Ukrajna elleni háborúért.

Továbbá embargó alá vetnék orosz gyémántok, illetve más luxuscikkek vásárlását. Ezek behozatala mindeddig nem volt tiltólistán.

A végleges döntés minderről csak a külügyminiszterek hivatalos találkozóján születhet meg, amit október közepére terveznek. Az újabb szankciós csomag végső formába öntése csakis ekkor várható.

Borrell szerint a terv bejelentésével mindenekelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kívántak erőteljes üzenetet küldeni.

Az idézett német források szerint a legfőbb kérdés azonban az, hogy vajon minden tagország hajlandó-e csatlakozni.

A ZDF német közszolgálati televízió szerint

"ismét" Orbán Viktor magyar miniszterelnök az az uniós vezető, aki szembehelyezkedik a szankciókkal.

A tudósítás idézte a kormányfőt, aki magyar sajtójelentések szerint sürgette valamennyi uniós szankció hatályon kívül helyezését az év végéig.

Az Oroszországgal szembeni büntető intézkedéseket a brüsszeli bürokraták kényszerítették az európaiakra – idézte a ZDF Orbán Viktort.

Mindez a források szerint nem úgy hangzik, hogy Magyarország sietne majd a nyolcadik szankció csomag jóváhagyásával.

Ugyanakkor brüsszeli diplomaták úgy fogalmaztak, hogy

Orbán nyilvános kijelentései "nincsenek mindig összhangban" tényleges cselekedeteivel.

Azaz a tervezett szankciós csomag magyar jóváhagyását teljes mértékben nem lehet kizárni – tették hozzá.

(Nyitóképünk: az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én.)